Infostart.hu
eur:
363.58
usd:
312.5
bux:
0
2026. szeptember 9. szerda Ádám
Nyitókép: pixabay.com

Újabb fordulat jöhet a külföldi orosz beruházásokban

Oroszország külföldi közvetlen tőkebefektetései (FDI) az elmúlt három évtizedben jelentős változásokon mentek keresztül, és a háború lezárása után újabb fordulatot vehetnek – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Az orosz tőkekifektetések célországok szerinti változásait elemzi az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 1992-től napjainkig. 1992-ben még Borisz Jelcin volt hatalmon, ma pedig már Vlagyimir Putyin az orosz elnök, nagyon hosszú időtávot ölel fel tehát az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vizsgálata. Ennek fontos megállapítása, hogy az elmúlt majdnem 30 év során az Oroszországból külföldre áramló FDI-t (Foreign Direct Investment) vizsgálva nagyobb korszakokat lehet különválasztani.

Az egyik a 2014-ig terjedő időszak, amely további két részre oszlik. 1992 és 2003 közötti Oroszország elkezdett nyitni a nyugat-európai országok felé, és ide helyezett ki nagyobb mértékben tőkét, majd 2004 és 2013 között ez tovább diverzifikálódott, és egyre inkább előtérbe kerültek azok az országok, amelyek ma is egyre nagyobb szerepet játszanak az orosz tőkekihelyezéseknél, így például az Egyesült Arab Emírségek, illetve néhány offshore ország is – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.

A krími, illetve az orosz–ukrán háború fordulópontot jelentett, hiszen az elfogadott szankciók olyan pénzügyi, kereskedelmi, energetikai, szállítási, védelmi ágazatokra is kiterjedtek, amelyek próbára tették Oroszország Európával való viszonyát és kapcsolattartását. Ugyan ezekben a szankciókban a külföldi tőkeáramlásra vonatkozóan nem fogalmaztak meg intézkedéseket, de nagyon sok olyan korlátozást fogadtak el, amelyek megnehezítették az Oroszország és Európa közötti tőkeáramlás folytatódását.

Jelentősebb visszaesés 2014 és 2016 között volt a krími eseményeket követően,

mind az orosz tőkekihelyezések esetében, mind az Oroszországba beáramló tőke esetében. 2017 és 2020 között ismét elkezdtek élénkülni a befektetések, és ebben a nyugat-európai vállalatok is szerepet játszottak, de aztán a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése után ismét megnehezült Oroszország számára a tőkekihelyezés.

Az orosz tőke három jellemző irányba vándorolt külföldön:

  • vállalatokba és befektetési alapokba, részvényekbe,
  • különböző offshore országokban lévő cégekbe,
  • ingatlanbefektetésekbe a nemzetközi ingatlanvásárlások révén

Ez utóbbiak értéke Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondása szerint nagyban megemelkedett az elmúlt időszakokban, illetve a fent említett különböző szakaszokban különböző országok számítottak "slágernek".

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány / Kellen, 2023

Az Oeconomus megvizsgálta azt is, hogy az orosz offshore transzfer miként működik. Ilyenkor a befektetők adóparadicsomokban, például a Kajmán-szigeteken vagy a Seychelle-szigetenek helyezik el a pénzüket, ahonnan olyan európai vagy akár amerikai nagyvállalatokba viszik át, ahol Oroszországnak érdekei vannak. Ezeknél a befektetéseknél már nagyon nehéz megállapítani az orosz eredetet, és így Oroszország a vele szemben meghozott nemzetközi szankciókat is meg tudta kerülni akár a 2014-es harcok, akár a 2022-es háború kitörését követően hozott intézkedések után.

Szigethy-Ambrus Nikoletta példaként említette még Kínát, amellyel megváltoztak Oroszország kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai, és amelynek hivatalos, a Kínai Kereskedelemügyi Minisztérium által közzétett FDA-statisztikáit tekintve látható, hogy 2022-ben 1,1 milliárd dollárnyi orosz tőkekihelyezés történt Kínában.

"Ám ha az oroszországi statisztikákat nézzük, akkor ott nem láthatók ezek a pénzmozgások, azért, mert ezeket a kihelyezéseket nagyrészt úgy valósította meg Oroszország, hogy egy transzferországot választott. Ez azt jelenti, hogy először kihelyezte a pénzt egy offshore államba, és onnan mozgatta ezeket az összegeket Kínába vagy akár máshova is. Így ezeknek a visszakeresése, a pontos letisztázása nagyon nehéz, csak feltételezésekre alapozhatunk. Viszont mivel nagyon sok esetben az offshore államokban kihelyezett összeg mennyisége megfelel annak, amennyi aztán az adott célországba kerül, mégiscsak láthatóak ezek az összefüggések" – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

2014 után tehát még csak óvatosabban, de 2022-től már markánsan változott a célországok iránya a befektetések tekintetében. Oroszország a külpolitikája mellett a külgazdaságát is az OECD-államok körén kívül képzeli el. Az amerikai elnökválasztás kapcsán azonban felmerül a kérdés: visszaállhat még a régi rend a két nagyhatalom között, vagy Oroszország partnerségeit a jövőben is a jelenlegi partnerországokkal képzeli el?

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy egy tűzszünet vagy béke esetén mi lenne ezeknek a kihelyezett orosz összegeknek a sorsa, mondta az elemző, aki szerint Oroszország fenn fogja tartani a továbbiakban is ezeket a kapcsolatait akár az Egyesült Arab Emírséggel, akár Kínával, hiszen üzleti szempontból számára megfelelőek, és nagyon jövedelmezőek is. Nem tartja kizártnak ugyanakkor azt, hogy ha rendeződik az üzleti viszony a nyugat-európai államokkal vagy akár az USA-val, akkor ismét lezajlik egy kisebb diverzifikáció, és ismét nagyobb mértékre vált az orosz tőkekihelyezés ezekben az országokban is.

Arra a kérdésre, hogy a háború végeztével felszabaduló forrásait Oroszország várhatóan mire fordítja, az elemző kiemelte: elsősorban a helyreállítás lesz a fókuszban a költéseknél, de meglátása szerint a tőkekihelyezéseknél is várható egy emelkedő trend.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Az utolsó dönerszeletelőnek is fontosabb a muzulmán testvériség a német alkotmányosságnál” – Prőhle Gergely az Arénában az AfD áttöréséről

„Az utolsó dönerszeletelőnek is fontosabb a muzulmán testvériség a német alkotmányosságnál” – Prőhle Gergely az Arénában az AfD áttöréséről

Heves reakciókat váltott ki Európa-szerte, hogy az AfD nyerte a szász-anhalti tartományi választást az elmúlt hétvégén Németországban. Ennek jelentőségéről és várható következményeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.09.09. szerda, 18:00
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
Egészségügy, adat, transzparencia, őszinteség, teljesítmény - Egy beszélgetésben Schiszler István, Tótth Árpád és Szigeti Szabolcs

Egészségügy, adat, transzparencia, őszinteség, teljesítmény - Egy beszélgetésben Schiszler István, Tótth Árpád és Szigeti Szabolcs

A magyar egészségügy hatalmas mennyiségű adatot termel nap mint nap. Tudjuk, milyen vizsgálatok történnek, milyen gyógyszereket váltanak ki a betegek, hol és milyen beavatkozásokat végeznek, mekkorák a várólisták, hogyan alakulnak a betegutak, és mely intézmények milyen eredményességgel működnek. Az igazi kérdés már nem az, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, hanem az, hogy mit és hogyan lehet ebből nyilvánosságra hozni, képesek vagyunk-e ezeket valóban felhasználni a jobb döntésekhez, a hatékonyabb ellátáshoz és végső soron a betegek gyógyulásához. A Private Health Forum harmadik szekciójában ennek a fontos témának szentelünk külön kerekasztalbeszélgetést. Már csak két nap választ el minket az év legfontosabb magánegészségügyi találkozójától! 2026. szeptember 10-én a budapesti Marriott Hotel ad otthont a jubileumi, tizedik Private Health Forum 2026 konferenciának, ahol a hazai egészségügy és magánszektor legfontosabb szereplői gyűlnek össze, hogy megvitassák a jelen kihívásait és a jövő stratégiáit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×