Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
317.26
bux:
130394.09
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pixabay.com

A magyaroknak van mit a levesbe aprítani

Tavaly a betakarított sárgarépa és a petrezselyemgyökér mennyisége és minősége egyaránt jó volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) hétfőn kiadott közös körképe szerint. A hazai termelők a belső piaci igények kiszolgálása mellett már az exportpiacokra is szállítanak - tették hozzá.

Mint kiemelték, a répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest.

A körkép szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is gondot okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, alátámasztja ezt az is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett - jelezték.

A magyar termesztésből származó sárgarépa május végétől februárig biztosan elérhető a piacon. Ezt követően érkezik be import is az országba. A hagyományos exportpiacnak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitel.

A NAK és a FruitVeB összesítése szerint az országban mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50-70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes, az elemzés alapján ennek elsődleges oka, hogy a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, így nagyon magas a termelés tőkeigénye.

A frisspiaci áru mellett a feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.

A sárgarépához hasonlóan a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel.

Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után 2024-ben fordulat következett be, és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.

Az elemzés rávilágított: a petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztják. Ennek megfelelően az export főként a környező országokra korlátozódik.

A termelésben az utóbbi 10 évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött. A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem csökken, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának - derül ki a körképből.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×