Zaklatott éven van túl az építőipar Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint. "Szűkösen, de meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét az építőipar, ami durván 8800 milliárd forintnyi volumen. A legnagyobb kihívás a finanszírozási háttér rendezetlensége számos területen, és az erősebb versenyben itt van az építőipar hatékonysági kihívása is" – mondta, és a finanszírozási problémákról kifejtette, az építőipari beruházási folyamatok többségéhez hitelre van szükség, és a kereskedelmi banki hitelkörnyezet kedvezőtlen. "Mindaddig, amíg 5 százalék alá nem megy a forintalapú hitelek kamata, addig sem a vállalkozók, sem a vállalkozni akarók nem veszik fel, legalábbis nehézkesen mozdul ez a dolog előbbre" – nyomatékosította.

Hogy az építőipar lejtmenetben van, azt az is mutatja, hogy a tartósan foglalkoztatottak száma a múlt évi számhoz viszonyítva 30 ezer fővel kevesebb.

A kormányzat közben nemrégiben lakhatási tőkeprogramot hirdetett 200 milliárd forintos kerettel és három lábbal:

• bérlakásépítés
• kollégiumépítés
• új lakások építése

Ez Koji László szerint mindenképp segít, de hangsúlyozta, "nem a lakosság, nem a vevő, nem a családok jutnak támogatáshoz, hanem a lakásépítők, ingatlanfejlesztők", miközben a keresletet és a kínálatot egyszerre kell, hogy az állam kezelje és élénkítse.

"Ha ez a 200 milliárd forint kiegészül az ingatlanfejlesztők saját forrásaival, körülbelül 10-12 ezer új lakás megépítésére elegendő 60 négyzetméteres lakásokban gondolkodva."

A program kifutását is értékelte: ezeket a majdan épülő új lakásokat jövő év közepétől lehet előrendelni, az év vége felé tudnak szerződni, és 2027-ben tudják ezeket a lakásokat átadni, tehát elérhető hosszabb távon, hogy évente 22-25 ezer lakás épüljön a mostani 12-14 ezres újlakás-állomány után.

Már most is élénkül a lakáshitelezés, de a vevők 85 százaléka használt lakás vásárlására vette igénybe,

az újlakás-hitelezés "fagyponton van továbbra is".

Reménykedik abban is, hogy a Magyar Nemzeti Bank újraindít majd olyan programokat, amelyeket korábban már futtatott – például a zöldhitelprogram vagy a növekedési hitelprogram –, mert "amíg a hitelezési környezet nem lesz barátságosabb, addig sajnos a lakások területén kivárás van".

"Mi az ÉVOSZ-nál arra számítunk, hogy 2025 nehezebb éve lesz az építőiparnak, mint a 2024-es volt, részben a fizetőképes kereslet finanszírozási háttere rendezetlensége miatt, részben azért, mert nem látjuk az elhalasztott állami beruházások előkészítésének ütemes jelenlétét. A lakosság továbbra is kivár, és az ipari szereplők nem pótlólagos beruházással növelik a termelésüket a gazdaság élénkülésével, hanem a meglévő termelőbázisokon" – hívta még fel a figyelmet Koji László.