A kárpótlási jegy egy sajátos magyar értékpapír-innováció, ez az állam adósságát megtestesítő fizikailag létező értékpapír, amit azok kaptak a 90-es évek folyamán, akiknek rokonaik életüket, vagy ők maguk szabadságukat vagy vagyonuk jelentős részét elvesztették – ismertette az InfoRádióban Korányi G. Tamás annak kapcsán, hogy a kárpótlási jegy tőzsdei kereskedelmi az uniós szabály miatt megszűnik.

A tőzsdei szakértő, aki 1992 decemberében az elsők között vásárolt kárpótlási jegyet a parketten, felidézte, hogy ez az eszköz csupán részleges kárpótlásként szolgált, é a kibocsátás körüli zavaros viszonyokat mutatja, hogy máig nem tudni, hogy pontosan mekkora értékben bocsátották ki, a szakértő ezt 250 és 300 milliárd forint közé teszi. "Összehasonlításul akkoriban 30 milliárd forint volt a teljes kapitalizációja az OTP-nek, tehát

ez egy eszementen nagy összeg volt"

– tette hozzá.

Az értékpapírt a privatizációs folyamatokban lehetett felhasználni, esetleg lakás vagy termőföld vásárlására, de maradt a kárpótoltak tulajdonában is, a mennyisége azonban nem ismert. A kárpótlási jegyekkel a tőzsdén is lehetett kereskedni, de Korányi G. Tamás szerint minimális volt a forgalma, mert utoljára 2004-ben lehetett érdemben hasznosítani: akkor Forrás-részvényekre lehetett egy az egyben átváltani. Mint elmondta, ma egy ilyen részvény 1700 forintot ér. Azóta a szórványos kötések 300-350 forintos árfolyamon történtek, de mostantól ennek a lehetősége is megszűnik.

"Van egy EU-előírás, amit még 2014-ben hoztak tízéves átmeneti idővel, hogy 2024-től az unió elszámolóházai csak dematerializált értékpapírokat számolhatnak el, így ez a sajátos értékpapír is csak úgy foroghatna, ha teljes egészében dematerializált és nem fizikai lenne. A teljes kárpótlási jegy mennyiséget soha nem dematerializálták, így vonatkozik rá ez a passzus, és január elsejétől megszűnik az ilyen ügyletek elszámolhatósága, vagyis nem lehet a tőzsdén eladni a jegyeket" – mondta a tőzsdei szakértő, és hozzátette: ez az állam mulasztása. Akinek ilyen jegy van a birtokában, és még ez jelentős mennyiség lehet, az legfeljebb elteheti emlékbe,

"ami egy állami kötelezettséget megtestesítő értékpapír esetében elég különös".

Pénteken lehet utoljára kereskedni a kárpótlási jegyekkel a tőzsdén, de Korányi G. Tamás szerint aligha élnek majd ezzel sokan, hiszen mostantól semmire sem lehet majd használni ezeket a papírokat, legfeljebb véletlenszerűen lehet rá vevőt találni, így ez a döntés gyakorlatilag a kárpótlási jegy teljes illikviditását jelenti.