Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Ripe dry split walnut close up/Getty Images
Nyitókép: Olga Shumytskaya/Getty Images

Ez az igazán kemény dió: még most sem tudni, milyen lesz az idei termés

Bár már megjött a csapadék, a hosszú aszályos nyár miatt most még nem lehet megmondani, hogy milyen lesz az idei diótermés – tudta meg az InfoRádió Takács Ferenctől, a a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gyümölcstermesztésért felelős alelnökétől.

A klímaváltozás a dióültetvényeket is megviseli, sok új kártevő jelent meg az elmúlt években, és a szélsőséges időjárás sem kedvez hasonlóan a többi gyümölcshöz a diótermelésnek – mondta a FruitVeB szakmaközi szervezet gyümölcstermesztésért felelős alelnöke. Takács Ferenc kifejtette, hogy a gyümölcstermesztés kültéri tevékenység, ezért hatással van a klíma minden egyes gyümölcsfára. Nemcsak a közvetlen hatások okoznak gondot, mint a túl nagy meleg, az UV-sugárzás, a kora tavaszi fagy, vagy a jégeső, hanem a változó klíma változó rovarfaunát okoz, változik a kórokozók életciklusa.

"Olyan gomba- és baktériumos betegségek jelennek meg, amelyeket vagy régen elfelejtettünk, vagy még nem voltak őshonosak Magyarországon, és az utóbbi években nagyon nagy károkat okoztak, valamint meg kell említenünk a dióburokfúró legyet, ami szintén a keletről nyugatra terjedő rovarinvázió miatt most már itt van az ország egész területén és komoly károkat tud okozni" – mondta a szakember.

Takács Ferenc hozzátette, az elmúlt tíz évben a támogatási konstrukcióknak köszönhetően jelentősen nőtt a hazai dióültetvények területe. A korábbi 6000 helyett ma már 9200 hektáron folyik diótermesztés az országban. A termésmennyiség azonban nem emelkedett, sőt a termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1-1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytársakkal, ahol a 4-5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan. A gyenge termésátlag oka, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény, a jól művelt, prosperáló ültetvények nagysága – ahol intenzív körülmények között folyik a diótermesztés és a 3 tonnás átlag is elérhető – 3000 hektár alatt van az országban.

Azt pedig, hogy az idén milyen lesz a diótermés, egyelőre nem tudni, sok múlik ugyanis azon, hogy lesz-e elegendő csapadék a következő hetekben. Az elnök jelezte, azt gondolták, hogy nagy probléma nem lehet, mert a dió viszonylag későn fakadó növény a gyümölcsfajok között, így elkerülheti azokat a tavaszi fagyokat, amelyek csökkentik a termésmennyiséget.

"Az idei évben lokálisan sok helyen volt késői fagy, ami károkat okozott, de most is számíthatunk egy közepes jó termésre. Úgy gondolom, hogy nem lesz dióból hiány, viszont azt nem látni, hogy ez a rendkívüli szárazság, ami már több mint egy hónapja tart, hogyan fogja befolyásolni a termés mennyiségét és minőségét. Ez a következő hetek kérdése, hiszen azt várjuk, hogy az eső megérkezzen, ez nagyban segíti a külső zöld burok felrepedését, és utána kezdődhet a dió összegyűjtése, a diószüret" – magyarázta a FruitVeB alelnöke.

Takács Ferenc hangsúlyozta, a hazai diótermesztés versenyképességének javítása érdekében jelentős fejlesztésekre van szükség, az adott termőhelyhez igazított fajtahasználat mellett, nagy hangsúlyt kell fektetni a tavaszi védekezésre, a gombás-baktériumos betegségek, illetve a különböző kártevők ugyanis komoly gondokat tudnak okozni a dióültetvényeken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×