Számos növényi kultúrában okoz problémát a hőség (és egyébként az UV-sugárzás is), de a jelek szerint a legnagyobb probléma a kukoricaállományban keletkezik az elmúlt és a következő napok hőstressze miatt – mondta az InfoRádióban Braunmüller Lajos. Az Agrárszektor főszerkesztője kiemelte: a növény fejlődését és a kukoricaszemek telítődését is akadályozza a hőség. Annyi szerencséjük van csak a termelőknek, hogy mivel szokatlanul enyhe tavasz volt, minden növény két-három héttel előbbre tart a fejlődésben.

"A kukorica virágzása már jobbára befejeződött az országban, ami fontos, hiszen ez a legsérülékenyebb időszak, a pollenek nagyon könnyen károsodnak a hőségben, így nem lesz megfelelő a megtermékenyülés, azaz nem lesz megfelelő mennyiségű kukoricaszem egy-egy csövön. Ezt megúszták a termelők, viszont a szemek és a növények fejlődése nagyon megsínyli ezt a hőséget. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének korábbi modellszámításai és becslése alapján

minden egyes júliusi, kirívóan meleg nappal körülbelül 200 ezer tonna terméssel csökken a betakarítható mennyiség ahhoz képest, amennyi a hőség nélkül lett volna"

– vázolta a drámai helyzetet a szakember.

A kukorica kezdetben "védekezik": a lehullott csapadékból a talaj környékén képződő hajnali harmat egyfajta tartalékot jelent számára. Braunmüller Lajos szerint ha már elég nagy a kukorica – mint most –, akkor ha bemegyünk ilyenkor a kukoricaföldre, láthatjuk, hogy a szélén még nagyon védekező, száraz, pöndörödő levelek vannak, de három-négy méterrel beljebb – és ez főként a Dunántúlon igaz – egy kicsit párásabb, nedvesebb levegő van a szárak között, ezzel "védekezik" a kukorica. Ám ez a nedvesség elfogy néhány nap alatt, és utána megindul a pusztulás még a szerencsésebb területeken is. Emellett ráadásul vannak szerencsétlenebb területek, mint az Alföld, a Dél-Alföld egyes részei, ahol eleve nem volt akkora csapadéktartalék.

Ott akár hektáronként 2-3 tonna is lehet az a veszteség, ami nem terem meg a hőség miatt.

A meteorológiai előrejelzések szerint nagyjából még egy hétig 35 fok vagy afeletti hőmérséklet várható, tehát tényleg extrém hőség lesz. Az Agrárszektor főszerkesztője szerint ezalatt minimum egymillió tonna kukoricatermés esik ki, azaz nem terem meg a kánikulai időjárás miatt. Ez egy átlagos éves termés hatoda-nyolcada: Magyarországon valamivel 9 millió tonna felett volt az éves rekordtermés, de általában olyan 6 és 8 millió tonna között szokott összejönni.

"Idén könnyen lehetett volna rekord, még egy-két hete is úgy látszott, hogy a kukorica csodálatos termést fog hozni. Nagyon sok csapadékot kapott főleg a Dunántúlon, ugyanakkor azért viszonylag érlelő meleg volt sokáig, tehát egy 8-9 millió tonnára lehetett számítani. Most úgy tűnik, ebből le kell vonni nagyjából 1-1,5 millió tonnát a még nagyjából tíz napig tartó hőség miatt" – mutatott rá a helyzet gyors változására a szakértő.

A kánikula egyébként általában a gyümölcsöknek nem tesz jót, egy bizonyos pont után az UV-sugárzással nem feltétlenül tudnak mit kezdeni a növények. Bizonyos készítményekkel lehet védekezni, de ez természetesen plusz költséget jelent a termelőknek. Az extrém hőség megviseli a bogyós gyümölcsöket is, ahogy – és erről viszonylag ritkán esik szó – a haszonállatokat is. Igaz, a baromfit és a sertést Magyarországon jobbára már zárt, modern, légkondicionált környezetben tartják. Ez állatjóléti szempontból is előírás, de a termelők érdeke is, mert ha az állatok nagyon nagy melegben vannak, akkor csökken az étvágyuk, ami miatt a hízásuk nem a megfelelő ütemben zajlik. Ám vannak olyan állatok, amelyeket jobbára extenzív, félextenzív környezetben tartanak, ilyenek a birkák vagy egyes húsmarha állományok, amelyek ugyan ellenállóak, de a 36-38 fokos hőség már megviseli őket.