A nagy ugrás leginkább két főbb tényezővel függ össze: januárban előbb 2,5 milliárd dollár összegben, majd 1,5 milliárd euró összegben nemzetközi devizakötvényeket bocsátott ki a magyar állam, és az ebből lecsapódó források a devizatartalékokat is ugrasztották - írja a Portfolio.

Ezen kívül a megnyíló EU-s forrásokból januárra is jutott egy nagyobb adag (főként helyreállítási előleg):

a Pénzügyminisztérium által közölt adatok szerint 226 milliárd forint volt az uniós pénzbeáramlás a hónap során.

Mint írják, e két tétel adja ki a közel 5,2 milliárd eurós ugrást a tartalékokban, a fennmaradó rész egyéb devizaműveletekhez kötődhet.

Az MNB által közzétett részletek azt mutatják, hogy az "egyéb tartalékeszközök" ugrottak meg hirtelen 6 milliárd euróval 9 milliárd euróra januárban, ezzel szemben a devizakövetelések 0,8 milliárddal csökkentek 29,2 milliárd euróra.

A lap azt írja, amennyiben a januárban bekövetkezett brutális, 5,2 milliárd eurós tartalékugrást el akarjuk helyezni, akkor azt látjuk: még a 2008 végi IMF-hitelfelvételkor sem ugrott egyik hónapról a másikra ekkora mértékben a tartalékunk.

Az elemzés szerint ha a tavalyi tartalékváltozást százalékosan figyeljük, akkor a friss adat nem nevezhető kiugrónak, több alkalommal volt már egyik hónapról a másikra a mostani 12,5 százalékhoz közeli változás. Hozzáteszik, éves szinten főleg nem számít kiugrónak a 15,7 százalékos növekedés.