Hortay Olivér elsőként azt hangsúlyozta, hogy ez egy politikai szintű megállapodás, amelynek két fontos eredménye van. Az egyik, hogy 2030-tól az új épületeknek úgynevezett nettó emissziós értékkel kell rendelkezniük, és 2050-re az Európai Unió teljes épületállományának karbonsemlegessé kell válnia. "Ez azt jelenti, hogy az épületeknek legfeljebb akkora lehet a károsanyag-kibocsátása, mint amekkorát képesek semlegesíteni napelemekkel vagy más eszközökkel" – közölte a szakember.

A megállapodás másik eredménye – folytatta Hortay Olivér – leginkább a gázkazánokra vonatkozik. Ezeket a berendezéseket 2040-re ki kell vezetni. Ezzel kapcsolatban a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője emlékeztetett, hogy az elmúlt egy-másfél évben nagy vita volt az Európai Unióban erről az intézkedésről. Korábban ugyanis a Nemzetközi Energiaügynökség letett egy ajánlást az európai döntéshozók asztalára, amely arra vonatkozott, hogy milyen intézkedések lennének szükségesek az egyre ambiciózusabb klímavédelmi vállalások elérése érdekében.

Ezek között az egyik legfontosabb az, hogy 2025 után már nem szabadna az új épületekbe gázkazánokat építeni.

"Ehhez képest ez egy későbbi határidő, de szigorúbb intézkedés, ami született" – mondta Hortay Olivér. Még hozzá tette: "Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ez egy politikai megállapodás, ami egy magas szintű, távlati célra vonatkozik. Vagyis majd részletszabályokból és a különböző ütemtervekből derül ki, hogy ez mit jelent az egyes tagországok, vagy akár az egész Európai Unió gyakorlatában. Mindenesetre ez nagy kihívást jelent."

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon uniós támogatás nélkül megvalósítható-e az átállás, Hortay Olivér határozott nemmel válaszolt. Szerinte nemcsak Magyarországon, hanem valószínűleg az unió legtöbb tagállamában sem lehet egy ilyen intézkedést teljesen önerőből végrehajtani. Ám azt még nem tudni – mondta a Századvég szakértője –, hogy milyen központi támogatásból lehet majd finanszírozni az átállást.

Ez majd a részletszabályokból fog kiderülni, ahogyan az is, hogy konkrétan Magyarország energiapolitikáját, energiastratégiáját hogyan befolyásolja ez az új döntés

– hangsúlyozta Hortay Olivér. Ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy az ezt követően készülő energiastratégiai dokumentumokban egy feszesebb ütemtervet kell majd kidolgozni a lakásállomány fűtési rendszereinek átalakítására, felújítására. Bár az, hogy pontosan ez az ütemterv mit tartalmaz majd, és főleg miként érinti a magyar háztartásokat, csak a jövőben derül ki.