eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Getty Images/ Thanasis Zovoilis

Elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjkorhatár emelése - példák

Európa rohamosan öregszik, a munkaképes korú népesség pedig folyamatosan apad.

Már ebben az évtizedben is a 65 év felettiek tették ki az EU-ban a lakosság bő 20 százalékát, ám ez a mutató 2070-re már felkúszhat 30 százalékra – írja a novekedes.hu.

Miután a munkaképes korú népesség folyamatosan apad, az életkorral összefüggő közkiadások mind magasabbra emelkednek. Már csak azért is, mert ahogy a modern egészségügynek hála egyre tovább élünk, a nyugdíjban töltött évek száma is felfelé pörög, amit az alábbi grafikon is jól szemléltet:

Várható nyugdíjban töltött évek száma 1970 és 2020 között (OECD országok átlaga). Piros vonal: nők; kék vonal: férfiak.
Várható nyugdíjban töltött évek száma 1970 és 2020 között (OECD országok átlaga). Piros vonal: nők; kék vonal: férfiak.

Hogy a jelenlegi trendek mellett a nyugdíjrendszert fenn lehessen tartani, az európai országok kénytelenek időről időre megemelni a nyugdíjkorhatárt. Magyarországon a legutóbbi emelési ciklus 2022-ben zárult le: akkor 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy, hogy a nők 40 év szolgálati idővel is nyugdíjba vonulhatnak. Mindez átlagosnak mondható az unióban.

A legtovább, 67 éves korukig az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell dolgozniuk az unióban, a leggálánsabb rendszer pedig a francia, ahol 62 évnél van a nyugdíjkorhatár, bár 2032-től 64-re emelik – jegyzi meg a gazdasági oldal.

Hazánkban jelenleg nincs terítéken a további emelés, de a trendek alapján egyértelmű: ami késik, nem múlik. Sok uniós országban már be van tervezve a korhatár kitolása: a jövő évtized közepén, 2035-ben a dánok lesznek a rekorderek, ahol a korhatár már el fogja érni a 69 évet, őket pedig a hollandok fogják követni, de már 2028-től 67 év és 3 hónappal. Spanyolországban, Belgiumban és Németországban pedig 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár a következő években – derült ki a portál gyűjtéséből.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×