Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Nyitókép: Pexels

Új klímavédelmi adót javasolnak

A nairobi klímacsúcsot befejező afrikai vezetők globális szén-dioxid-adó bevezetését és a nemzetközi pénzintézetek reformját javasolják a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem finanszírozására szerdán kiadott zárónyilatkozatukban.

A háromnapos afrikai klímacsúcson a résztvevők főleg arról folytattak megbeszéléseket, hogy miképpen tudják megőrizni országaik természetes erőforrásait, hogyan fejlesszék a megújuló energiaforrások felhasználását, miképpen tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz, és ezeket az erőfeszítéseket miképpen lehetne finanszírozni.

A nyilatkozatban egy globális szén-dioxid-adórendszer bevezetésének támogatására szólították fel a világ vezető országait, amelynek része lehetne a fosszilis energiahordozók kereskedelmének, a tengeri szállításnak és a légi közlekedésnek valamilyen szén-dioxid-adója, plusz egy globális tranzakciós adó.

A klímacsúcson a szeptember második felében esedékes ENSZ-konferenciára és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozóra szándékoztak felkészülni az afrikai országok.

Míg a kenyai kormány és az Afrikai Unió által közösen megrendezett csúcs szervezői inkább olyan piaci alapú megoldásokat szorgalmaztak, mint a szén-dioxid-kibocsátási kredit, a zárónyilatkozatban már

elsősorban a legnagyobb környezetszennyezőkkel szemben támasztanak pénzügyi követeléseket a szegényebb országok javára.

Annak ellenére, hogy Afrika a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai közül többel is szembesül, az eddigi jelzések szerint a kontinens az ennek ellensúlyozásához szükséges 300 milliárd dolláros (109 ezer milliárd forint) pénzügyi támogatásnak mindössze a 12 százalékát kapja meg.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint jelenleg kéttucat országban fizetnek szén-dioxid-adót, de az adófajta ötlete egyelőre nem terjed a világban. William Ruto kenyai elnök kedden az Európai Unióban már régebben felvetett, de soha el nem fogadott tranzakciós adó ötletét említette követendő példaként.

Az Európai Bizottság 2011-ben vetette fel a tranzakciós adó bevezetését, de az nem szerepelt a javaslatában, hogy mire fordítanák ezt a bevételt. Bár a bizottság javaslata az unió Tanácsának jóváhagyása nélkül nem válhatott törvénnyé, egyes országok saját tranzakciós adót vezettek be, és továbbra is az adórendszer uniós kiterjesztését sürgetik.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

A tudományt támogatni kell, de nem így – kezdte álláspontja kifejtését a tudományos és technológiai miniszter a Facebookon. Megindokolta, miért szüntetik meg az Élvonal Alapítvány 261,7 milliárd forintos szerződését, mit terveznek helyette, illetve hol tart a tudományt érintő átadás-átvételi folyamatban.

„A valaha volt legdrasztikusabb nyár jön” – klimatikus vészhelyzet lehet Magyarországon is

Körülbelül egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a hazai rendszerből 2022 óta, és úgy fogunk ráfordulni az idei nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz – mondta az InfoRádióban Budapest főtájépítésze. Több más téma mellett kitért a kaszálási tilalom értelmére és arra is, hogy nagy szükség lenne még több automata öntözőre, de nincs rá forrás.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×