Az elmúlt 20-25 évben folyamatosan csökkent a magyarországi almatermő terület nagysága, míg az ezredfordulón még 42 ezer hektár volt, mára 20,5 ezer hektárra zsugorodott, ebből 16 500 hektár található Szabolcsban, vagyis a termőterület háromnegyede.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádióban elmondta, már a belföldi piacok kielégítéséhez sincs elegendő almánk.

„Az ipari alma frontján a feldolgozói kapacitások körülbelül 50 százalékára van elegendő alma, a hazai almafogyasztás nagyjából 11-12 kiló fejenként évente; már ez a 110-120 ezer tonna sincs meg minden évben, május–júniusban a magyar alma döntő része elfogy a hűtőtárolókból.”

Ha pedig beüt a tavaszi fagy vagy jön egy aszályos év, már áprilisra kiürülnek a hazai almakészletek,

ennek azonban szerinte nem csak az almaültetvények drasztikus fogyatkozása az oka.

„Jó minőségű almát csak intenzív, öntözött, jéghálóval takart és fagyvédett ültetvényeken tudunk termelni, ma ez a 20,5 ezer hektárból nem lehet több mint 2000-2500 hektár, sajnos” – mutatott rá Apáti Ferenc.

A háttérben a gazdatársadalom elöregedése is áll; mivel nincs, aki továbbvigye a gazdaságot, sokan nem ültetnek újabb növényeket – folytatta.

Ráadásul amíg 3-4 éve 10-12 millió forintból jött létre egy olyan ültetvény, amelyen lehet korszerű körülmények között termelni, ma egy ilyen ültetvény már 25 millió forinthoz közelít, "ennyi tőkéje pedig sok gazdálkodónak egyszerűen nincs".

Apáti Ferenc szerint a jövőben az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy sokkal kevesebb termelő fele-harmada területen termel meg ugyanannyi almát, mint 5-10 évvel ezelőtt,

egy hektár korszerű ültetvény ugyanis 2-3 hektárnyi korszerűtlen termőterület termésmennyiségét adja.

Ennek érdekében kezdtek el most el kidolgozni egy új koncepcióra épülő iparialma-programot, a termelői árak védelme érdekében pedig egy bizottságot fognak létrehozni.