Infostart.hu
eur:
359.9
usd:
316.34
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felszólal a jegybank 2019. évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A digitális jegybankpénzek pár év alatt átalakíthatják a teljes bankrendszert

A világon számos nemzeti bank kutatja a digitális jegybankpénzben rejlő lehetőségeket, nyomon kell követni ezeket az innovációkat, hogy amennyiben megtörténik az áttörés, Magyarország gyorsan tudjon reagálni arra – közölte a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Virág Barnabás – az MCC Közgazdasági Iskolájának Gazdaságpolitikai Műhelye konferenciája előtt tartott háttérbeszélgetésen – megjegyezte, hogy az MNB-nek keresnie kell azokat a résterületeket, amelyeken keresztül kapcsolódni tud a fejlesztésekhez, ilyen például a zöld átállás.

A digitális jegybankpénz bevezetését a jegybankoknak és a pénzpiac szereplőinek közösen kell végrehajtaniuk, a nemzeti bank az infrastruktúrát adja, de a kapcsolattartás, a felületek fejlesztése, az ügyfélélmény maximalizálása továbbra is szolgáltatók feladata lenne – fejtette ki.

Az átmenetnek óvatosnak kell lennie, a jegybankok várhatóan első körben limiteket fognak alkalmazni, hogy milyen összegben lehet náluk tartani a betéteket – húzta alá utalva arra, hogy egyelőre még kérdés, hogy milyen kamatszint mellett. A pénzügyi rendszeren belül és a geopolitikában is megnő annak az országnak a súlya, amely az átállást sikeresen megoldja – tette hozzá.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy

a digitális jegybankpénzzel a pénzteremtés monopóliumát újra magához ragadná a magánszereplőktől az állam, amely így a finanszírozási forrásokat a hosszú távú célok irányába mozdíthatná el és a hitelkiáramlások sebességét is jobban tudná befolyásolni.

A jegybankoknak fel kell gyorsítaniuk a fejlesztéseket, hiszen a pénzpiacon a jövőben az állam, a bankok és a fintech cégek mellett egyre inkább számolni kell a bigtech cégek jelenlétével, amelyeknek a szabályozása kihívást jelent.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy öt éven belülire tehető az Európai Központi Bank részéről a digitális jegybankpénz bevezetése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ nagyjából száz jegybankja közül, ahol zajlanak a fejlesztések, melyik lesz az, amely a "villanyt felkapcsolja", a témában Kína jár az élen, ahol már tesztelik a rendszert, várhatóan Ázsia szerepe úttörő lesz.

Virág Barnabás beszélt arról is, a pénz fejlődése a történelem tanulsága alapján összekapcsolódik a válságokkal és az ipari forradalmakkal, jelenleg mind a két tényező hatása érezhető.

A 21. században az a nemzet lehet sikeres, amely helyes válaszokat ad a három fő megatrend kihívásaira, amelyek

  • a geopolitikai változások,
  • a technológiai átállás és
  • a pénz forradalma.

Szintén újságírói kérdésre megerősítette, hogy valamikor ősszel érheti el a 13 százalékos szintet az egynapos betét kamata, amennyiben a kockázati trendek javulása tartós marad. Felidézte, hogy az elmúlt fél évben a kockázati faktorok területén jelentős javulás következett be: a gázpiaci árak korrekciója után a feltörekvő piacok helyzete is stabilizálódott, illetve Magyarországon határozottan javult a fizetési mérleg pozíciója.

A kamatfolyosó szűkítését a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódása tette lehetővé – emlékeztetett. A jegybank részéről továbbra is „óvatos és körültekintő” döntések várhatók, fontos a pénzpiaci stabilitás megőrzése – szögezte le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×