Infostart.hu
eur:
367.3
usd:
328.6
bux:
143706.08
2026. október 26. hétfő Dömötör
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Elbuktak egy fontos kérdésben az olaj- és gázvállalatok

A fosszilis tüzelőanyagokra épülő ipar sikertelen a metánkibocsátás csökkentéséért folytatott küzdelemben, annak ellenére, hogy ígéretet tett a szivárgó infrastruktúrák felderítésére és helyreállítására - írta keddi jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Az energiaipar mintegy 135 millió tonna metánt juttatott a légkörbe 2022-ben. A metán üvegházhatást okozó gáz, amely az ipari forradalom óta zajló globális hőmérséklet-emelkedés nagyjából egyharmadáért felelős.

A tavalyi kibocsátás csak kevéssel maradt el a 2019-es rekordtól, annak ellenére, hogy jelentősen nőttek az energiaárak és a földgáz iránti kereslet, ami ösztönzőleg hatott a metán megkötését célzó erőfeszítésekre.

A metán a földgáz fő összetevője, így a megkötött metán üzemanyagként értékesíthető.

Bár történt némi előrelépés, "még mindig túl nagy a kibocsátás, és nem csökken elég gyorsan" - hangsúlyozta közleményében Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Hozzátette: rövid távon a légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése az egyik legolcsóbb lehetőség a globális felmelegedés mérséklésére.

"Egyszerűen nincs kifogás" - jegyezte meg.

Az energiaipar felelős az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás negyven százalékáért. Az első helyen a mezőgazdaság áll.

Az IEA szerint az olaj- és gázkitermelésből származó metánkibocsátás a háromnegyedével csökkenthető a meglévő technológiákkal és egy szerény, az olaj- és gázvállalatok tavaly szerzett bevételének kevesebb mint három százalékát kitevő beruházással.

Bár több mint 150 ország tett ígéretet arra, hogy a 2020-as szinthez képest legalább harminc százalékkal csökkenti metánkibocsátását az évtized végéig, szakértők szerint kényszerítő mechanizmus híján nem lesz érdemi előrelépés.

A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint több mint ötszáz, olaj- és gázipari műveletekből származó szuperkibocsátást észleltek a műholdak 2022-ben, és további száz eseményre figyeltek fel szénbányák környékén.

Címlapról ajánljuk
Csökkenhetne is a fővárosi parkolási zónák száma – Kiss Ambrus beszélt a várható átalakításról

Csökkenhetne is a fővárosi parkolási zónák száma – Kiss Ambrus beszélt a várható átalakításról

Jelentős feszültségeket robbantott ki, hogy a főváros és az állam megállapodása szerint a kerületektől Budapesthez kerülne a parkolás működtetése. Az egyeztetésből kihagyott kerületek a döntés visszavonását, átgondolt változtatást követelnek. A főváros szerint hatékonyabb lesz így a rendszer.

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
Megrengette a Balkánt a szerb ellenzék győzelme: mi lesz Orbán Viktor nagy szövetségesével?

Megrengette a Balkánt a szerb ellenzék győzelme: mi lesz Orbán Viktor nagy szövetségesével?

Már meghallgatható a hétfői Checklist. Adásunk első felében Kiss Csabával, a Portfolio Global elemzőjével nézzük meg a vasárnapi szerbiai választás friss fejleményeit. Déli szomszédunknál ugyanis 12 év után történelmi fordulat jöhet: Aleksandar Vučić elvesztette a parlamenti választásokat. A korábban megingathatatlannak tűnő hatalmi gépezetet egy új szereplő, az Egyetemista Lista állította meg, amely egy tragédiából kinőve vált országos politikai erővé. Most az a nagy kérdés, milyen kormány alakulhat Belgrádban, és van-e még visszaút Vučić számára a hatalom csúcsára.  A folytatásban arról lesz szó, hogy eltűnt a magyar dízelpiac biztonsági tartaléka, miközben a nemzetközi energiapiacon továbbra is komoly feszültségek dolgoznak. A hazai árak hetek óta mozdulatlanok, de a háttérben a nagy- és kiskereskedelmi árrések drámai nyomás alá kerültek. Ez pedig nemcsak az árakról, hanem az import működéséről és az ellátás biztonságáról is egyre élesebb kérdéseket vet fel. Megmutatjuk, miért törhetett meg az importparitás, és mekkora bajban lehet a magyar dízelpiac. Erről Mohos Kristófot, lapunk részvényelemzőjét kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×