Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter (j) felavatják a most elkészült nagynyomású földgázszállító vezetéket Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson 2021. szeptember 30-án. Ezzel megkezdődik a földgáz kereskedelmi forgalmazása a két ország között.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Újabb részletek arról, hogyan vesz Magyarországtól gázt Szerbia

Az ország az előleget már át is utalta.

Ahogy korábban írtuk, június 10-én, Szijjártó Péter belgrádi látogatásakor Magyarország és Szerbia minden eddiginél jelentősebb és széles körűbb energetikai megállapodást írt alá, amelynek része, hogy Szerbia Magyarországon keresztül vesz és nálunk tárol 500 millió köbméter gázt. Ezt október elsejéig nálunk tárolják, azután pedig napi 3-6 millió köbmétereres adagokban juttatják el Szerbiába.

Szerbia egyik legolvasottabb lapja, a Nova hírportál cikke alapján a Telex most azt írja, hogy a gázmennyiséget két magyar cégtől, az MVM-től és a MET-től vásárolják meg. Szinisa Mali pénzügyminiszter elmondása szerint Szerbia 250 millió euró előleget már át is utalt Magyarországnak az üzletért, július végén pedig újra fizetnek.

A szerbek októberben napi három millió köbméter felhasználására jogosultak, a téli hónapokban, vagyis novembertől februárig napi hatmillió köbméterhez juthatnak hozzá, márciusban pedig ismét napi három millió köbmétert igényelhetnek.

A szerbek a Banatski dvorban lévő tározó feltöltésével, a magyarországi tartalékkal, valamint az olcsónak számító orosz gázzal terveznek gazdálkodni télen. Mali arról is beszélt, hogy kínai barátaiknak köszönhetően szénhez is hozzájutnak, de nemcsak velük, hanem összesen 11 országgal akarnak szerződni, hogy legyen elég energiájuk.

Mint ismert, Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy a MVM és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felhatalmazást kapott rá, hogy a piacon fellelhető forrásokból a meglévő hosszútávú szerződéseken felül vásároljon földgázt.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×