„A javuló jövedelmi helyzet és a kamatok emelkedése tovább erősítheti magyar háztartások megtakarítási kedvét, ami már az elmúlt években sem volt alacsony” – mutatott rá a Világgazdaságnak a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Ismertetése szerint a hazai háztartások megtakarítási rátája 2019-ben és a járvány berobbanásának évében, 2020-ban is a GDP 15 százaléka körül alakult. Az idén a kormányzati transzferek, mint a családi adóvisszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz mellett a béremelések adhatnak újabb lendületet a lakossági megtakarítások növekedésének.

Mint Regős Gábor elmondta, az uniós átlag a megtakarításoknál a korlátozások miatt jelentősen emelkedett tavalyelőtt, az előző évi 12,3 százalékról 18,3 százalékra, ami azt mutatja, hogy békeidőben a magyar megtakarítási hajlandóság nagyobb, míg a vírusjárvány alatt kisebb volt az uniós átlagnál.

Ennél még kedvezőbb a kép, ha a visegrádi országokat vetjük össze, ez esetben

a magyar lett a térségben a legtakarékosabb nemzet:

a lengyel megtakarítási ráta jóval kisebb a magyarnál (2019-ben 2,9, 2020-ban 8,8 százalék), de a szlovák is elmarad attól (9,8, illetve 10,9 százalék), egyedül a cseh (2019-ben még kisebb volt 13,1 százalékkal) volt magasabb 2020-ban (21,1 százalék).

A 2008-as pénzügyi válság, illetve a devizahitelezés körüli problémák után a lakosság óvatosabbá vált a hitelfelvételek terén, de javult a pénzügyi tudatosság is – magyarázta a jelenség okait a lapnak az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint míg tavaly a lakáshitelek intenzíven bővültek, addig a fogyasztási hitelek volumene nem emelkedett érdemben.