Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Coins stacked on each other in different positions, deposit Concept
Nyitókép: Pongasn68

Sokkal óvatosabbak és tudatosabbak lettek magyar háztartások

Egyre többet tesz félre a hazai lakosság, régiós szinten is magas a magyar megtakarítási ráta.

„A javuló jövedelmi helyzet és a kamatok emelkedése tovább erősítheti magyar háztartások megtakarítási kedvét, ami már az elmúlt években sem volt alacsony” – mutatott rá a Világgazdaságnak a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Ismertetése szerint a hazai háztartások megtakarítási rátája 2019-ben és a járvány berobbanásának évében, 2020-ban is a GDP 15 százaléka körül alakult. Az idén a kormányzati transzferek, mint a családi adóvisszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz mellett a béremelések adhatnak újabb lendületet a lakossági megtakarítások növekedésének.

Mint Regős Gábor elmondta, az uniós átlag a megtakarításoknál a korlátozások miatt jelentősen emelkedett tavalyelőtt, az előző évi 12,3 százalékról 18,3 százalékra, ami azt mutatja, hogy békeidőben a magyar megtakarítási hajlandóság nagyobb, míg a vírusjárvány alatt kisebb volt az uniós átlagnál.

Ennél még kedvezőbb a kép, ha a visegrádi országokat vetjük össze, ez esetben

a magyar lett a térségben a legtakarékosabb nemzet:

a lengyel megtakarítási ráta jóval kisebb a magyarnál (2019-ben 2,9, 2020-ban 8,8 százalék), de a szlovák is elmarad attól (9,8, illetve 10,9 százalék), egyedül a cseh (2019-ben még kisebb volt 13,1 százalékkal) volt magasabb 2020-ban (21,1 százalék).

A 2008-as pénzügyi válság, illetve a devizahitelezés körüli problémák után a lakosság óvatosabbá vált a hitelfelvételek terén, de javult a pénzügyi tudatosság is – magyarázta a jelenség okait a lapnak az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint míg tavaly a lakáshitelek intenzíven bővültek, addig a fogyasztási hitelek volumene nem emelkedett érdemben.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×