Magyarország legjelentősebb vasúti árufuvarozási folyosójának legszűkebb keresztmetszetű szakasza újul meg - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára Kétegyházán, ahol elhelyezte a Békéscsaba-Lőkösháza vasúti vonalszakasz felújítását és kétvágányúsítását célzó fejlesztés alapkövét.
Mosóczi László elmondta, 2024 nyarára fejeződik be a csaknem 130 milliárd forint értékű beruházás, rá egy évre pedig elkészül a vasútközlekedést biztonságosabbá tevő úgynevezett európai vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is további 5,3 milliárd forintból.
A beruházás során közel 30 kilométeren korszerűsítik a 120. számú vasútvonal Békéscsaba-Lőkösháza közötti országos közforgalmú vasúti vonalszakaszt. A fejlesztés egyik célja a tengelyterhelés 15 kilonewtonos növelése, ami nagyobb teherszállítási kapacitást eredményez; valamint a sebesség 100-ról óránként 160 kilométerre emelése. Korszerűsítik a teljes villamos vontatási felsővezetékhálózatot és energiaellátást is.
Szabadkígyós, Kétegyháza és Lőkösháza vasútállomásokon megújul a térvilágítás, korszerűsödnek az utasforgalmi létesítmények, továbbá akadálymentesítik az állomásokat. Aluljárókat, lifteket, perontetőket, 5,5 kilométeren zajvédő falat, valamint autós és kerékpáros parkolókat építenek.
A fejlesztések kivitelezője a Strabag, a V Híd Zrt. és a francia Thales Group lesz.
Mosóczi László emlékeztetett: a szakaszon - amely a kelet-mediterrán európai törzshálózati korridor része - Trianon után kellett megszüntetni a második vágányt. A visszaépítéssel Budapesttől Bukaresten át egészen Konstancáig két vágányon haladhat a közlekedés.
Az államtitkár közölte, a vasúti ágazat megújítására a közeljövőben 6 ezer milliárd forintot szánnak: kétharmadát az infrastruktúra fejlesztésére, egyharmadát a gördülő állomány cseréjére.
A határ menti fejlesztések nemzetpolitikai célt is szolgálnak - húzta alá. Emlékeztetett, az elmúlt évtizedben felújították az Erdély irányú vasúti összeköttetés Szolnok-Szajol és Mezőtúr-Békéscsaba szakaszait.
Beszélt arról is, hogy 2010-ben még nem érte el gyorsforgalmi út a román határt, 2015-ben azonban elkészült az első négysávos összeköttetés az M43-on Szeged-Makó-Arad-Temesvár között, tavaly pedig átadták az M35-M4 Debrecen-Berettyóújfalu-Nagyvárad irányú meghosszabbítását. Ezzel Magyarország a 2026-os határidő előtt öt évvel, elsőként készült el a Via Kárpátia közép-európai gyorsforgalmi folyosó hazai elemeivel - mutatott rá.
Zajlik a Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad vasútvonal felújítása is, és leghamarabb 2025-ben adhatják át a most előkészítés alatt álló M9-es Mátészalka-Szatmárnémeti közötti szakaszát - tette hozzá Mosóczi László.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a vasúti beruházás több megyei települést is pozitívan érint. Kétegyházán például parkolók épülnek és egy kilométeren felújítják a közutat; Szabadkígyóson megújul az állomás épülete is.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy a dualizmus kora óta nem zajlott olyan közlekedésfejlesztés Magyarországon, mint amilyen az utóbbi években történt.
Kupai Sándor, a MÁV Zrt. főigazgatója elmondta, a beruházással a Németországtól Románián és Bulgárián át Görögországig tartó árufuvarozási folyosó legszűkebb keresztmetszete szűnik meg. Hozzátette, hogy a szakaszon a személyközlekedés is jelentős, 2019-ben 1 millió 7 ezer, 2020-ban 1 millió 1 ezer utas volt.
Kifejtette, a MÁV az elmúlt években saját fejlesztésként felújította a térségben a vésztői állomás homlokzatát, a békéscsabai pályaudvaron pedig kormányablakot alakítottak ki. Tervezik a gyulai állomás teljes felújítását; Mezőtúron a közvilágítás korszerűsítését; Nagyszénáson pedig az állomás és környezete rendezését a Magyar falu program keretén belül.
Kikina Artúr, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vasútfejlesztési igazgatója az MTI kérdésére elmondta, a beruházás összköltségének maximum 85 százaléka jöhet uniós forrásból, a pontos arányt még most tárgyalják, minimum 15 százalékát hazai forrásból fedezik - mondta.
