Infostart.hu
eur:
367.64
usd:
334.98
bux:
143745.07
2026. november 18. szerda Jenő
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Gazdaságvédelmi és innovációs operatív program (Ginop) újabb támogatási szerződéseinek aláírásán a Pénzügyminisztériumban 2020. szeptember 24-én. Több mint 2600 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések a program pályázati felhívásain.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Megindokolja a Pénzügyminisztérium, hogy miért tervez magasabb hiányt

A koronavírus-járvány hatásainak mérséklése miatt van szükség a nagyobb mozgástérre.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő előirányzatok összhangban vannak a tervezett makrogazdasági folyamatokkal, és a kiadások is tükrözik, hogy a költségvetés célja a magyar gazdaság újraindítása. A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenése tartós marad, ugyanakkor a várhatóan gyors gazdasági helyreállás a tervezettnél kisebb mértékű hiánycélt is lehetővé tehet - emlékeztetett közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).

A költségvetési politika kiemelten fontosnak tartja a költségvetés stabilitását, a hiányszint és az államadósság-ráta ennek megfelelően továbbra is az uniós átlag alatt marad és a járvány legyőzésével ismét csökkenő pályára áll.

A hiány mérséklését ugyanakkor fokozatosan célszerű végrehajtani annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdaság újraindításához, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatásához szükséges forrásokat továbbra is maradéktalanul biztosítani tudja – hangsúlyozza a PM.

A kormány az elmúlt években kiemelten fontosnak tartotta a költségvetés stabilitását, az államadósság csökkentését. Ennek köszönhető, hogy a koronavírus járvány előtti években rendre a GDP 3 százaléka alatt maradt a költségvetés hiánya, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az államadósság rátája pedig a 2010-es 80 százalék feletti szintről 2019 végére a GDP 65,5 százalékára csökkent.

A koronavírus-járvány ugyanakkor új helyzetet teremtett:

a legfontosabb feladattá az emberi életek védelme és a munkahelyek megőrzése vált, ezen célok elérése érdekében pedig szükségszerű volt a korábbi évekhez képest magasabb hiányszint és átmenetileg növekvő adósságráta elfogadása.

Ahogyan a tanács is rögzítette: a 3 százalékot meghaladó államháztartási hiányt az európai uniós szabályok lehetővé teszik, ugyanis az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása várhatóan 2022-ben is érvényben marad.

Mindezzel együtt a magyar hiány- és államadósságszint európai mércével nézve is kedvezőbb az átlagnál. Az unió tagállamainak saját előrejelzései alapján 2021-ben a tagállamok átlagos hiánya a GDP 7,8 százaléka – vagyis magasabb, mint a magyar hiánycél. Idén év végére

az uniós tagállamok átlagos várható adósságrátája pedig a GDP 95,1 százaléka lehet, vagyis magasabb, mint a magyar 79,9 százalékos adat.

2022-ben a kormány továbbra is csökkenő magyar adósságrátával számol, amelyet az idei évhez képest tovább mérséklődő költségvetési hiány is támogat. Ezzel szemben uniós szinten növekvő adósságráta várható. A magyar adósságráta a következő években is csökkenni fog, a hiányszint mértékét ugyanakkor fokozatosan célszerű mérsékelni, annak érdekében, hogy a költségvetési politika a gazdaság újraindítását minél nagyobb mértékben támogatni tudja.

A Költségvetési Tanács véleményét kézhez kapva, a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot május 4-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×