eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Gazdaságvédelmi és innovációs operatív program (Ginop) újabb támogatási szerződéseinek aláírásán a Pénzügyminisztériumban 2020. szeptember 24-én. Több mint 2600 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések a program pályázati felhívásain.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Megindokolja a Pénzügyminisztérium, hogy miért tervez magasabb hiányt

A koronavírus-járvány hatásainak mérséklése miatt van szükség a nagyobb mozgástérre.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő előirányzatok összhangban vannak a tervezett makrogazdasági folyamatokkal, és a kiadások is tükrözik, hogy a költségvetés célja a magyar gazdaság újraindítása. A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenése tartós marad, ugyanakkor a várhatóan gyors gazdasági helyreállás a tervezettnél kisebb mértékű hiánycélt is lehetővé tehet - emlékeztetett közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).

A költségvetési politika kiemelten fontosnak tartja a költségvetés stabilitását, a hiányszint és az államadósság-ráta ennek megfelelően továbbra is az uniós átlag alatt marad és a járvány legyőzésével ismét csökkenő pályára áll.

A hiány mérséklését ugyanakkor fokozatosan célszerű végrehajtani annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdaság újraindításához, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatásához szükséges forrásokat továbbra is maradéktalanul biztosítani tudja – hangsúlyozza a PM.

A kormány az elmúlt években kiemelten fontosnak tartotta a költségvetés stabilitását, az államadósság csökkentését. Ennek köszönhető, hogy a koronavírus járvány előtti években rendre a GDP 3 százaléka alatt maradt a költségvetés hiánya, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az államadósság rátája pedig a 2010-es 80 százalék feletti szintről 2019 végére a GDP 65,5 százalékára csökkent.

A koronavírus-járvány ugyanakkor új helyzetet teremtett:

a legfontosabb feladattá az emberi életek védelme és a munkahelyek megőrzése vált, ezen célok elérése érdekében pedig szükségszerű volt a korábbi évekhez képest magasabb hiányszint és átmenetileg növekvő adósságráta elfogadása.

Ahogyan a tanács is rögzítette: a 3 százalékot meghaladó államháztartási hiányt az európai uniós szabályok lehetővé teszik, ugyanis az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása várhatóan 2022-ben is érvényben marad.

Mindezzel együtt a magyar hiány- és államadósságszint európai mércével nézve is kedvezőbb az átlagnál. Az unió tagállamainak saját előrejelzései alapján 2021-ben a tagállamok átlagos hiánya a GDP 7,8 százaléka – vagyis magasabb, mint a magyar hiánycél. Idén év végére

az uniós tagállamok átlagos várható adósságrátája pedig a GDP 95,1 százaléka lehet, vagyis magasabb, mint a magyar 79,9 százalékos adat.

2022-ben a kormány továbbra is csökkenő magyar adósságrátával számol, amelyet az idei évhez képest tovább mérséklődő költségvetési hiány is támogat. Ezzel szemben uniós szinten növekvő adósságráta várható. A magyar adósságráta a következő években is csökkenni fog, a hiányszint mértékét ugyanakkor fokozatosan célszerű mérsékelni, annak érdekében, hogy a költségvetési politika a gazdaság újraindítását minél nagyobb mértékben támogatni tudja.

A Költségvetési Tanács véleményét kézhez kapva, a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot május 4-én nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×