A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Növekedés.hu oldalon közölt írásában kiemelte: az elmúlt évtized gazdaságtörténeti értékelése elfér egyetlen mondatban: Magyarország a régió sereghajtójából újra az éllovasok közé emelkedett.

A magyar GDP 2019-re 2010-hez képest 8,2 százalékponttal került közelebb az EU-27 átlagos fejlettségi szintjéhez, Magyarország messze megelőzte Görögországot, visszaelőzte Lengyelországot és Szlovákiát. Így 2019-re elérte az EU átlagának 74,2 százalékát, ami 2010-ben még csak 66 százalék volt - írta Matolcsy György. Megjegyezte, hogy ehhez képest a görög zuhanás a legszembetűnőbb: az elmúlt tíz évben 84,9 százalékról 66 százalékra zuhantak vissza az EU-27 átlagához képest.

Magyarország teljesítménye az elmúlt évtizedben valóban kiemelkedik az unió összes gazdasága közül, mert a gazdasági felzárkózás mögött minőségi fordulatok állnak - mutatott rá.

"A lakosság által felvett svájci frank hitelek forintra váltásával, a 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal, a csökkenő államadóssággal és a 0+ körüli fizetési mérleggel kitörtünk a világgazdaság 10 legsebezhetőbb országát tartalmazó csoportból, ahol 2010-ben voltunk"- fogalmazott.

Úgy vélte,

minden gazdasági siker mögött az "egyensúly és növekedés" döntései álltak.

Matolcsy György szerint helyes volt a gazdaságpolitikai lépéssorrend: először az egyensúlyt állította helyre a gazdaságpolitika, majd a növekedést, a kettőből együtt pedig a felzárkózás lépett elő.

"Jó volt a gazdaságpolitikai lépések időzítése, mert az évtized gazdasági eredményeit meghatározó legfontosabb 50 döntés több mint négyötödét már a tíz esztendő első 3 évében meghoztuk, elindítottuk és végrehajtottuk" - írta, hangsúlyozva: a gazdaságpolitika két meghatározó állami intézménye - a kormány és a jegybank - 2013 tavaszától stratégiai szövetségben működtek. A jegybank és kiemelten a bankrendszer szövetségre léptek egymással a hitelezési fordulat érdekében.

Kitért arra is, hogy a gazdaságpolitika egyaránt jól használta a külső és a belső pénzügyi forrásokat, először a költségvetés rendbetételére, majd a növekedés erősítésére. Az EU források (mintegy 11 ezer milliárd forint 2014-2020 között) és a jegybanki források (mintegy 12 ezer milliárd forint 2013-2019 között) együtt biztosították a növekedés pénzügyi forrásait.

Most a jó oldalon voltunk, de hogyan maradhatunk itt?

- teszi fel a kérdést írásában a jegybankelnök. Véleménye szerint mindent, ami eddig bevált, érdemes megőrizni, de ez még kevés lenne, ezért "mindent, amit eddig nem léptünk meg, de szükséges, meg kell lépnünk".