Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 2-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nagy Márton: az állam katalizáló szerepe felértékelődik

A beruházásoktól lesz fenntartható a növekedés, a beruházás volt és lesz a gazdasági növekedés legfontosabb mozgatórugója - mondta Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai tanácsadó a Budapest Economic Forum 2020 online konferencián.

A Portfolio tanácskozásán hozzátette: mindhárom fajtájával - a lakossági, a vállalati, és az állami beruházással - egyaránt foglalkozni kell, és egyszerre kell ösztönözni. Az állam katalizáló szerepe mindegyik típusú beruházásnál felértékelődik - jelentette ki a Mit tesz a gazdaságpolitika a koronavírus-válságban? címmel megtartott előadásában.

Kifejtette: az elmúlt években a GDP-n belül a beruházás adta a növekedés nagyjából 70 százalékát, az importigényt kiszűrve pedig 50 százalékát. A nemzetgazdasági beruházások kétharmadát a vállalati vagy más néven magánberuházások adták, miközben nőtt az állami beruházások aránya. A lakossági beruházások aránya stabilan 15 százalék körüli tartományban marad. Ebből az következik, hogy a gazdasági növekedés helyreállításához-ösztönzéséhez a beruházásokkal kell foglalkozni szerinte,

az állam szerepe megnőtt a beruházások élénkítésében.

Az első lépés az élénkítésben az 5 százalékos lakásáfa visszaállítása az Otthonteremtési programon belül, ami azért fontos, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkező háztartások részaránya az OECD-n belül - mondta. Jelezte: anticiklikus lépés az újlakás-építések és az otthonteremtés támogatása. A lakáspiac beavatkozás nélkül Magyarországon mély recesszióba kerülhet a kiadott építési engedélykérelmek meredek (34 százalékos) első félévi csökkenése alapján - tette hozzá.

Az ország évi 40 ezer lakás építésére lenne képes, ami a lakásállomány megújításához kellene, viszont 2022-re évi 20 ezer lakás épülhet, ami szép teljesítmény lenne. Ezzel a lakásmegújítási rátát megőrizni sikerül - mondta.

Nagy Márton közölte: a beruházásokat négy fő csatornán, vissza nem térítendő támogatásokkal, adócsökkentésekkel, állami pénz- és garanciaintézeteken keresztül, és az uniós forrásokból támogatják, ezek négy különböző minisztériumhoz tartoznak. Mind a négy program a vállalati beruházásokat élénkíti.

A Magyarországra érkező uniós források összege évi nettó 7 milliárd euró felett alakul a 2021-től következő három évben. Ha akár egy, 300 milliárd forint értékű beruházás elmarad, az mintegy 0,7-0,8 százalékponttal csökkenti a GDP-t, visszaveti a növekedést - mutatott rá.

Ezért nevezte fontosnak az uniótól érkező források hatékony felhasználását a gazdaság újraindításához.

Kitért arra: az állami beruházások részaránya Magyarországon a második legnagyobb az unión belül, Lengyelország után. Az állami beruházási projektek lassulása az első két negyedévben "lehúzta" a gazdasági teljesítményt, ezek felgyorsításához szemléletváltásra van szükség. Hozzátette: 50-100 nemzetgazdaságilag fontos állami beruházási projekt kijelölése kulcsfontosságú a gyors megvalósításban. Számos projektben már folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ugyanakkor sok projekt még csak előkészítés alatt van. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést Nagy Márton szerint

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×