Az ingatlanhirdetési portál elemzésében Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentésére reagált, amelynek értelmében a 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája.

2016 elejétől 2019 végéig már korábban is érvényben volt a kedvezményes áfakulcs, amely nem csak a lakásépítési kedvet erősítette az országban, de a megépült lakások száma is megtriplázódott: míg 2015-ben még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben már több mint 21 ezer lakás épült.

A korábbi évek lendülete azonban 2020 második felére megtört,

és idén augusztusban már feleannyi lakóterület építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel ezelőtt. A kiadott építési engedélyek számának csökkenése pedig azt vetítette előre, hogy 2021 után a korábbinál jóval kevesebb lakás épülhet.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a nagyvárosokban elinduló rozsdaövezeti programban már eddig is öt százalékos áfakulccsal számolhattak a beruházók, de ez leginkább csak a budapesti építkezéseket segítette. A legújabb bejelentés az országban épülő valamennyi lakásra vonatkozik, így a családi házak és az eladási célú társasházi lakások építése is új lendületet kaphat - tette hozzá a szakértő.

A kedvezményes lakásáfa árakra gyakorolt hatásáról a közleményben megjegyezték, ez attól is függ, hogy mennyire növekszik az új lakások kínálata, és a vevők milyen arányban vásárolnak saját vagy befektetési célra.

Balogh László arra is kitért, hogy a 2020-ban történt áfaemelkedésből adódó kockázatok miatt a legtöbb beruházó az ingatlan nettó vételárát és a mindenkor aktuális áfa összegét kérte az előszerződésekben a vevőktől. Az áfacsökkentés miatt viszont így a vevők jóval kevesebbet fizethetnek ezekért az ingatlanokért.

Példaként említette, hogy egy nettó 40 millió forintos ingatlan bruttó vételára 27 százalékos áfával eredetileg 50,8 millió forint, ha viszont 2022 végéig befejeződik az építkezés, akkor a vevőknek csak 42 milliót kell fizetni érte, ami

majdnem 9 millió forintos árcsökkenés.

A szakértő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a most futó építkezések egy részében már 2018 novemberében rendelkezésre állt a jogerős építési engedély, így azokat 2023-ig már eredetileg is 5 százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni.

Budapesten négyzetméterenként átlagosan 872 ezer forintot kérnek az eladók az új lakásokért és házakért. A közel 3000 ingatlant tartalmazó fővárosi újlakás-kínálat egy jelentős részében még 5 százalékos áfakulccsal számoltak az eladók, így 20 százalékos árcsökkenés nem várható. A nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általánosan alkalmazható kedvezményes lakásáfa.