Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor bejelentést tett a lakásáfával kapcsolatban

A kormányfő hosszabb interjút adott a Hír TV-nek a szerdai kormányülést követően. Bejelentette, a családvédelmi intézkedések részeként 2022-ig 5 százalék marad az új építésű lakások áfája. Az orvosbértörvénnyel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, még nincs vége a rendeletalkotási munkának.

Kormányülés volt szerdán Orbán Viktor miniszterelnök vári munkahelyén, ezt követően adott a kormányfő terjedelmes interjút a Hír TV-nek.

A koronavírus-járvány miatti védekezésben kulcskérdésnek a kórházi ágyak meglétét nevezte, illetve a hozzájuk tartozó eszközöket és emberi erőt, amelyek és akik a gyógyításhoz szükséges gépek működtetéséhez kellenek.

A második hullámban - tapasztalat birtokában - már három héttel járnak előre, ebben az időtávban pedig

felszállóágban marad a járvány, de műtéteket nem kell elhalasztani.

Orbán Viktor azt mondta, aki volt katona, tudja, van első, második és harmadik lépcső, e besorolással illették a kórházakat is, az "első lépcsős" kórházakba vezényelnek erőket, ebben pedig még van mozgástér.

A nemzeti konzultáció eredményeire támaszkodva véli úgy, hogy az országot nem kell leállítani, "az ország működik, és közben védekezik", fogalmazott.

Bejelentette, 2022-ig zajló építkezések esetében 5 százalék marad a lakásáfa, de ennek részleteiről nem beszélt, csak annyit jegyzett meg, hogy Novák Katalin családügyi miniszter terjesztette a kormány elé.

Hogy az orvosbéremelés bejelentését miért mostanra időzítette a kormányfő a múlt héten, arról azt mondta, "mikor, ha nem most?" Hozzátette, a magyar orvosok világszínvonalat képviselnek, egyrészt mert a "vérükben van", másrészt mert a képzésük is világszínvonalú, ezért is volt a magyar a 25 legjobb védekezés között tavasszal a koronavírus-járványban.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kritikáira az orvosi jogállásról szóló törvény kapcsán úgy reagált, az átvezénylés most élet és halál kérdése,

járvány idején, amikor nem a normális munkarendben kell dolgozni, elkerülhetetlen a vezénylés, más kérdés, hogy a vezénylés nem lehet napi gyakorlat.

Arról, hogy fel lehet-e számolni a hálapénz intézményét, azt mondta, "meg kell próbálni, kívülről nehéz okosnak lenni", de ezt "az orvosi kamara kérte", így oda mert állni a MOK elé.

"Abban igaza van a MOK-nak, hogy van tíz olyan kérdés, amelyet rendeletben még szabályozni kell, tehát nem vagyunk még készen" - utalt arra, hogy a törvényjavaslat elfogadásával még nem fejeződött be a területen végzett törvényhozási munka.

Reagált még arra is, hogy Soros György uniós próbapert javasol Magyarország ellen:

"Tegye, nem vagyunk mi semmi rossznak az elrontói."

A dolog szerinte úgy fest, hogy a Magyarország elleni támadások az európai baloldal támadásai, amely csak azokat az országokat támadja, ahol nincs a baloldal kormányon, ezt a régi nyelven "internacionalista segítségnyújtásnak" hívják.

A jelenséget "Soros-kolbásznak" nevezte, amelybe a magyar ellenzék is be van darálva, be van töltve,

finanszírozója pedig Soros György.

Vera Jourová cseh európai bizottsági alelnökkel - "Soros emberével" -, aki a magyar embereket szerinte sértegette a közelmúltban, még lesz elszámolni valója jobb időkben.

Azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely budapesti főpolgármester az uniós pénzekre inkább közvetlenül pályázna, nem az államon keresztül, azt mondta, az önkormányzatok "akkor járnak jobban", ha a magyar államon keresztül kapnak EU-s forrásokat, pályázati pénzekhez jutni külön utakon ugyanis nem egyszerű, de Orbán Viktor azért sok sikert kíván ehhez a baloldali önkormányzatoknak.

Az EU által felvett közös hitellel kapcsolatban világossá tette, a mai fiatal felnőttek gyerekei is fizetni fogják még, a törlesztés hét év múlva kezdődik, ezért az ezzel kapcsolatos vállalásba a magyar kormány nehezen ment bele.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×