Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Munkagépek az épülő Belvárosi Sportközpont építkezésén az V. kerületi Vadász utcában 2018. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Könnyen 250 milliárd fölé ugorhat a lánctartozás miatt kifizetetlen munka az építőiparban

A számlák negyedével már most is csúsznak a megrendelők, de az év végéig akár több mint 250 millió forintnyi lánctartozás is felhalmozódhat az építőiparban a járvány miatt - mondta az InfoRádiónak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

Nagyon sok megrendelőnek romlott a pénzügyi helyzete, nagyobb a pénzügyi kockázata, rövidebb időre tud tervezni a piacon, és óvatosabb, visszafogottabb. Sokszor szándékos is a teljesítési igazolások befogadásának, leigazolásának és a számlák kifizetésének elhúzása. Ez sajnos az állami, önkormányzati szektorra éppúgy igaz, mint a magánmegrendelőkre - mondta az InfoRádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a lánctartozások újbóli megszaporodása kapcsán. Az ÉVOSZ éppen a napokban készített reprezentatív vállalkozói kör bevonásával felmérést a témában.

Május végén a válaszokból az látszik, hogy körülbelül

a számlák értékének 20-25 százaléka nincs időre kifizetve,

és nagyjából 5-6 százaléka hosszabb időre vita tárgyává válik. Ez utóbbi az, amire azt szoktuk mondani, hogy lánctartozásos körbe kerül" - mondta Koji László. Az idei évre nagyjából 4 ezer milliárd forintnyi teljesítéssel számoltak az építőiparban. Az ÉVOSZ elnöke szerint ha ennek 6-7 százalékát vesszük, akkor mintegy 250 milliárd forint körül van a lánctartozással érintett összeg.

"Vagy még magasabb is lehet, ha a fizetési hajlandóság az év folyamán nem javul"

- jegyezte meg Koji László.

Az elnök beszámolt arról is, hogy az első negyedévben az építőipar még jól teljesített, de úgy fordult rá 2020-ra az ágazat, hogy 12 százalékkal kisebb volt a rendelésállománya, mint egy évvel korábban január elején. "Március végétől lehet azt érezni, hogy jelentősebben csökken az új szerződések száma és értéke. Az ÉVOSZ prognózisa szerint június elejéhez közeledve 18-19 százalékkal maradhat el a rendelésállomány a tavalyi szinttől". Ezen belül rosszabb a helyzet a mélyépítési ágazatban - az út-, vasútépítés területén -, ahol körülbelül 25 százalékkal kisebb a rendelésállomány. Koji László megjegyezte, hogy a rendelésállomány egy része csak ezt az évet érinti, egy része azonban a hosszabb átfutású munkák miatt már a 2021-es évet is.

Az építési vállalkozók és a tervezőcégek is minden munkaegészségügyi intézkedést megtettek, hogy járványos megbetegedés ne legyen, és június elején lekopogva jelenthessük, hogy nincsenek ilyen megbetegedések az építőiparban. Koji László szavai szerint ezért egészségügyi problémák nem akadályozzák a foglalkoztatást, csak a csökkenő munka mennyisége. A május még úgy telt el, hogy amelyik cégnél esetleg elengedtek munkavállalót, más építőipari cég még fel tudta venni. Júniustól viszont arra kell számítani, hogy ha tovább csökken a rendelésállomány, akkor első lépésben valószínűleg segédmunkásból, betanított munkásból kevesebbre lesz szükség.

"A szakmunkásokat és a mérnököket ameddig csak lehet az építési vállalkozók tartják, fizetik, de különösen

a mikro- és kisvállalkozói körben két hónapnál több pénzügyi tartaléka ezeknek a vállalkozásoknak nincs"

- hívta fel a figyelmet a szakmai szervezet elnöke. Ezért hangsúlyozza az ÉVOSZ, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a rendelésállomány volumene ne szakadjon be, mert az elbocsátásokhoz vezethet. Jelenleg még körülbelül 335 ezer embert foglalkoztat az építőipar - mondta Koji László.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×