A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így

a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés.

A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést - hangsúlyozta Varga Mihály.

Mint mondta, a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése márciustól a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások következtében stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására.

A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott.

Varga Mihály hangsúlyozta:

az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása.

Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni. A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót - fejtette ki a miniszter.

Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euróövezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása - állapította meg Varga Mihály.