Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Zöldségek 2020. január 25-én a nagykőrösi piaccsarnokban, ahol Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a kormány támogatásainak köszönhetően a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett.
Nyitókép: Ujvári Sándor

Annyi magyar zöldség van a boltokban, amennyi csak kellhet

A zöldség-gyümölcs terméktanács szerint hektikusan változik a fogyasztás, de a kínálaton ez most nem fog múlni.

Nagy mennyiségben megjelent már az áruházak polcain a hazai üvegházi paradicsom, paprika, kígyóuborka, retek, újhagyma, saláták és káposztaféle - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Ledó Ferenc elmondta, hogy a koronavírus-járvány hektikusan alakítja a zöldség-gyümölcs fogyasztást. A bejelentett korlátozásokat követően március felétől a becslések szerint akár 20 százalékot meghaladóan is nőhetett a kereslet e termékek iránt, majd húsvét körül a lakosság tartalékolása miatt drasztikusan visszaesett, és alacsonyabb szinten stabilizálódott.

A zöldség behozatala a járvány intézkedései miatt március végén, április elején még akadozott, azonban már zavartalanul érkezik az országba az import.

Az import részaránya az értékesítésben május végére 5 százalék alá csökken majd.

Az import szezonja november közepétől április végéig, május közepéig tart, évente paprikából 6-8 ezer tonnát, paradicsomból 10-12 ezer tonnát, uborkából 8-9 ezer tonnát hoznak be Magyarországra.

Ledó Ferenc ismertette: Magyarországon 3500 hektáron termesztenek hajtatott (üvegházban vagy fólia alatt) zöldséget, ebből 450 hektáron alkalmaznak fűtést. A hajtatott zöldség mennyisége mintegy 430 ezer tonna, ebből 180-185 ezer tonna paprika, 125-130 ezer tonna paradicsom, 35-37 ezer tonna uborka, és jelentős még a káposzta- és salátafélék aránya is.

Az export jellemzően júniusban indul,

paprikából 22-26 ezer tonna, paradicsomból 12-15 ezer tonna, uborkából 2-3 ezer tonna kerül a külföldi piacokra. Fejes káposztából és kínai kelből 6-7 ezer tonnát értékesítenek a Skandináv-országokban.

Az árakról elmondta, hogy a paprika ára 6-10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a paradicsom 3-5 százalékkal, az uborka 1-2 százalékkal drágult az elmúlt három hónap átlagában. A salátafélék ára 20-30 százalékkal csökkent, főleg március végén, áprilisban volt jelentős az árcsökkenés.

A zöldségágazat termelői áron éves szinten mintegy 190-200 milliárd forintnyi terméket állít elő, a gyümölcsszektor pedig 80-90 milliárd forintnyit - jegyezte meg az elnök.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×