A kormány gazdaságpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar termékek minél nagyobb arányban jussanak el a magyar boltok polcaira, hiszen így lehet a munkahelyeket megtartani, a béreket növelni - fogalmazott a Világgazdaságnak adott interjújában Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

"Ugyanilyen fontos, hogy minél több hazai tulajdonú üzlet vehessen részt a kiskereskedelemben, hiszen a többségük olyan kistelepülésen működik, ahol nem pusztán gazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés is, hogy kinyitnak-e reggelente" - tette hozzá.

Mint rámutatott, országszerte hiába van több hazai kézben lévő bolt, mint külföldi hátterű áruház, az előbbiek értékesítési részaránya legfeljebb 47–48 százalék. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a kistelepüléseket kiszolgáló, franchise-hálózatokhoz tartozó vagy önálló kiskereskedelmi vállalkozásokra eleve kisebb forgalom jut.

Az a cél, hogy a bevételekből a valódi súlyuknak megfelelő arányban részesüljenek a magyar tulajdonú üzletek.

Elmondta még, a kiskereskedelem a GDP bő 10 százalékát adja, és hat éve éves átlagban stabilan 5 százalékkal növekszik.

Az élelmiszerköltést jócskán meghaladta az üzemanyag-vásárlás 6,8 százalékos növekedése is, ami arra utal, hogy bár továbbra sem olcsó egy autó fenntartása, a többség már nem kényszerül rá, hogy ezen spóroljon, és egyre többet utazik belföldön.

Cseresnyés Péter szerint januárban a kormány tárgyalhat a plázastopról. A kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt mondta: az érintettek részvételével zajlik az egyeztetés az esetleges finomhangolásról; szerinte elsősorban a vásárlóközönség érdekeit kell szem előtt tartani.