INFORÁDIÓ 
2019. november 21. csütörtök
Olivér

privatizáció

állami vállalat

állami cég

Kacskaringós utat járt be 621 állami vállalat a privatizáció óta

Kacskaringós utat járt be 621 állami vállalat a privatizáció óta

Infostart

Majdnem a felük megszűnt, tizedük beolvadt más cégekbe. Egyesek megfordultak a tőzsdén, másokat 60 évnél idősebb emberek vezetnek vagy elkezdték hasznosítani ingatlanaikat, így maradtak fent. Körkép.

A G7 kiszúrta, hogy a Cégérték magazin utánajárt a rendszerváltozás után privatizált állami cégek sorsának, összesen 621 vállalat későbbi történetét "nyomozva le". Hivatalos összesítés ugyan nincs, de 2010 táján az internetre igen sok adat felkerült, ebből indult el a "vadászat":

A 621 cégről az alábbiak derültek ki:

  • 60 vállalat tekinthető ma magyar tulajdonú közép- vagy nagyvállalatnak
  • 262 cég megszűnt
  • 67 beolvadt más vállalatokba
  • 119 cég külföldi kézbe került (jórészt 2008 előtt)
  • 85 legalább középvállalatnak minősül (ehhez 300 millió forintos eredmény kell)
  • 30 olyan vállalat van, amelyek mutatója meghaladja az egymilliárd forintot.

A cégek teljesítményét jól követő árbevétel-arányos EBITDA mutatókat összehasonlították a V4-régió hasonló cégeinek értékeivel. Kiderül, a privatizált magyar vállalatok ma az összes iparágban elmaradnak a hasonló méretű cseh, lengyel és szlovák cégek teljesítményétől.

A közép- és nagyvállalatoknál csak a mezőny fele tudta növelni az árbevételét az utóbbi 20 évben

(inflációval korrigálva), éves szinten átlagosan 5 százalékkal nagyobb mértékben pedig csak 13 cég tudott növekedni – köztük a Libri, a Waberer’s, Sole-Mizo és a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. A többség azonban stagnáláshoz közeli állapotban volt, vagy egyenesen visszaesett árbevételben.

A kis- és a középvállalatok közötti átmenetbe 61 cég tartozik, köztük sikeres történet a Líra könyvkereskedő vagy az exportpiacokon erős pozíciókat kialakító Kaposplast és Cargill Magyarország. A kisvállalatoknál már nagyobb a baj, az átlagos nyereségrátájuk igen alacsony, az ide tartozó 146 vállalat közül mindössze 9 tudta növelni árbevételét a privatizáció óta eltelt időben.

A megmaradó vállalatok között gyakori stratégia volt, hogy a romló eredményekre válaszul a meglévő ingatlanállomány hasznosítására tértek át az eredeti tevékenység helyett. Az induló vállalati kör egytizede váltott ingatlanhasznosításra,

hogy – alacsonyabb szinten – stabilizálja helyzetét, köztük a Héliker üzletlánc, az Athenaeum Nyomda és a Masped.

A tőzsdén csak néhány vállalat kötött ki.

Az IBUSZ és a Gardénia Csipkefüggönygyár már elhagyta a részvénypiacot, de a többségében magyar tulajdonban lévő ÁNY, BIF és Pannergy, illetve a néhány éve külföldi befektetőnek eladott Waberer’s egyaránt a magyaroknak privatizált cégek között voltak. Volt néhány állami visszavásárlás is, ezek között a Malév és a Herendi Porcelángyár története ismert.

Érdekes sorsa volt a más vállalatokba beolvadt cégeknek. Egy részük nagy külföldi vállalatok részeként kötött ki, például a Spar, a Csepeli Transzformátorgyárat megvásárló Siemens-leány, vagy a korábbi Fórum szálloda vevője, az Intercontinental.

Ahol beazonosíthatóak a magánszemély tulajdonosok ma, ott jellemzően 60 évnél öregebb üzletembereket találunk.

A száz legnagyobb magyar magáncég közé mindössze 4 vállalat fért be ebből a körből.

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018