Egy év alatt csaknem 600 forinttal drágult a gesztenye kilója. Vidéken is 1400 forint körül adják ezt a gyümölcsöt, a fővárosban pedig már most kétezer forintot kérnek érte a piacon.
Nem terem meg bárhol
Szinte teljesen kipusztította egy gombás betegség azt a mintegy 450 hektárnyi gesztenyést, amit még a hetvenes években telepítettek az országban. Jelenleg a hazai termés mindössze évi 200-500 tonnát tesz ki, szemben azzal a 2500 tonnával, amit az olaszoktól importálunk, és jelentősebb ültetvény nincs Magyarországon - írja a Magyar Idők.
A szelídgesztenye nagyon igényes növény, kiegyenlített, csapadékos időjárás és savanyú talaj kell hozzá, ezért ipari méretű termesztésre csak az ország bizonyos területei, a Dunántúl déli és nyugati része, valamint a Börzsöny alkalmas.
Ráadásul az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség,
a kéregelhalás járványszerűen tizedeli a fákat Magyarországon, és néhány éve megjelent a szelídgesztenye-gubacsdarázs is,
ami szintén komoly károkat okoz az ültetvényekben. Hatékony védekezés a szakemberek szerint egyik kártevő ellen sincs.
A Magyar Idők az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszerének adatai alapján arról ír, hogy október közepén megjelent ugyan a piacokon a szelídgesztenye, de szűkös a kínálat, és az árak a fővárosi nagybani piacon is több mint 66 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbiaknál.
Budapesten 1990 forint körül van a gesztenye kilója, szemben a tavalyi 1400-zal. Vidéken valamivel kedvezőbbek az árak.
Dióból, mandulából és mogyoróból is kevés termett
Az időjárás országszerte nem kedvezett a csonthéjasoknak, virágzásuk idején hűvös volt, később pedig nagy volt a szárazság. Ráadásul nincs olyan dióültetvény az országban, amelyet idén ne támadott volna meg a dióburokfúró légy, vagy ahogy a gazdák nevezik, diógubacslégy. Ez a kártevő a burokban fejlődik, a dióbél nyálkássá válik tőle, és bepenészesedik. Permetezéssel lehet ellene védekezni, de ez a módszer a szakemberek szerint a kiskerti gyümölcspermetezővel nem igazán hatékony. Ráadásul a védekezés költsége hektáronként 25 ezer forint is lehet, és ahol a kártevő már a korábbi években is pusztított, háromszori vegyszerezésre is szükség lehet a tenyészidőszakban.
Azokon a területeken is, ahol a korai fajtáknál jól kontrollálták a kártevőt, 20-30 százalékkal kevesebb lesz a dió, egyebek között a szárazság miatt.
- derül ki a Sonline beszámolójából. Tavaly 2400-2600 forint között mozgott a dió piaci ára. A hozzáértők szerint az idén jóval többe kerül majd a bejglialapanyag. A termés minőségi és mennyiségi problémái miatt érvágásra számíthatnak azok is, akik diópucolással egészítették ki a keresetüket, ugyanis idén alig lesz mit pucolni, a megmaradt diót pedig alaposan át kell válogatni, fizetni viszont csak az egészséges dióbél után tudnak.
A legtöbb diót egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik az országban. A magyar gazdálkodók körében egyre népszerűbb a diótermesztés, a termőterület folyamatosan növekszik, országosan eléri a 7130 hektárt - írja a Teol.hu.
