Mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés érdemben bővült, a teljes vállalati hitelállományt 12 százalékos éves dinamika jellemezte, a kkv-szektor 16 százalékos bővülést mutatott – tájékoztatott a főosztályvezető. Bár ezekkel

a mutatókkal elégedettek, a hitelezés szerkezetét azonban kritikusabban látják.

Mint Nagy Tamás elmondta: a növekedési hitelprogramot követően a – vállalatoknak szánt – rögzített kamatozású hitelek aránya rendkívüli módon lecsökkent, és az utóbbi negyedévek tanúsága szerint nem emelkedik vissza.

A hosszútávú kölcsönökön belül az eredeti 80 százalékról 20 százalékra csökkent ez a szám.

A hitelpiac erősen keresletvezérelt – hangsúlyozta a szakértő. A kkv-k érdemi keresletbővülést mutattak, de voltak nagy összegű, nemzetközi vállalatoknak folyósított hitelek is. A lakosságnál pedig a lakáscélú és a személyi kölcsön iránti kereslet volt kiemelkedő.

Nagy Tamás kiemelte: a banki feltételek csak kis mértékben enyhültek, azt is elsősorban a vállalati oldalon, illetve a személyi kölcsönök esetén. A lakáscélú hitelek esetén mindössze kondíciós szintentartás történt. A főosztályvezető hozzátette: mind az 1-5 év közötti, mind az 5 éven túli kamatfixálás esetében 100 bázisponttal csökkent az elmúlt 12 hónapban az átlagos felár.

A Magyar Nemzeti Bank érdeklődött a hitelintézeteknél az októbertől módosuló adósságfőszabályok várható hatásaira. Reakciójuk szerint nem befolyásolja érdemben a hitelkihelyezés dinamikáját; az összetételt azonban – a célzott módon – igen. Az intézkedés a fixált kamatozású hitelek felé tolja majd a fogyasztókat, hiszen magasabb jövedelem kell a változó kamatozású kölcsönökhöz.