Az államadósság szintje és az államadósság szerkezete együttesen ad pontos képet a gazdaság állapotáról – összegezték az elemzők kiemelve, hogy az elmúlt években Magyarországon az államadósság csökkenése mellett csökkent az ország devizakitettsége, ezáltal az ország sérülékenysége. A finanszírozásban pedig egyre nagyobb a hazai cégek részesedése.
"A válság rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság sérülékenysége jelentős részben abból származott, hogy nemcsak magas volt az államadósság, hanem devizában állt fenn, és külföldieknek tartozott a magyar állam. 2010 után kezdődött az államadósság szerkezetében a fordulat, amely máig tart, és a deviza aránya 50 százalék körüli értékről 22 százalékra olvadt. Sokkal kevésbé függ az árfolyamtól az államadósság-mutató. A külföldi befektetők aránya a csúcson, 2009 körül 66 százalék volt, tehát az adósság kétharmadával külföldi befektetőknek tartoztunk, ez 40 százalékra csökkent, jelentős részben a hazai lakossági befektetők megnövekedett állampapír-kereslete miatt" - mondta Baksay Gergely, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
Csiki Gergely, a Portfolio elemzője emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 60 százalékos GDP-arányos adósságrátánál húzta meg a határt, míg a kormány az alaptörvényben hosszú távon 50 százalékos célt tűzött ki.
"Valóban fontos sérülékenységcsökkentő pont, hogy a deviza és a külföldi befektetők aránya csökkent, de nem szabad megfeledkezni az adósságra rakódó kamatterhekről sem, és az elmúlt években ebből a szempontból is kedvező tendenciát láthattunk. Pénzforgalmi szemléletben éves szinten ezermilliárd forint alá süllyedt a magyar állam kamatkiadása, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy más célokra többet tud fordítani ugyanakkora bevételi szint mellett" - mondta Csiki Gergely.
Tavaly szeptember végén a GDP arányában 72,4 százalék volt Magyarország államadóssága. Az elemzők elmondták, hogy ezzel az ország a régió középmezőnyéhez tartozik.
A teljes beszélgetést szerda este 7 órától hallgathatták meg az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című elemző műsorában.
A Hold Alapkezelő a témában érdekes infografikákat is készített:
A sorozat első részében a magyar állam szerepéről folyt a vita, és az volt az egyik fő kérdés, hogy fojtogat vagy ösztönöz az állam.
A második adásban a hatékonyságról volt szó és a magyar gazdaság védettségéről.
A sorozat harmadik részében a munkaerőpiacról és a versenyképességről volt szó.
Itt feliratkozhat YouTube-csatornánkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb videókról:
