Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője az InfoRádiónak elmondta: kétféle, a termékekre kötelező, illetve a szerződésben vállalt jótállás létezik. Hozzátette, vásárlóként általában a kötelező jótállással lehet találkozni, amely azt jelenti, hogy ha a 10 ezer forint feletti értékben vásárolt termék egy éven belül meghibásodik, akkor panasszal kell élni a kereskedőnél. 

A jótállási igényt számlával vagy jótállási jeggyel lehet benyújtani, azonban sok esetben csak számlát kap a vevő: „Ez esetben számlával, nyugtával tudjuk ugyanúgy érvényesíteni a jótállási jogainkat” – mondta Kispál Edit.

Kispál elmondta, hogy a kereskedőnek vizsgálnia kell, hogy az adott termék rendeltetésszerűen volt-e használva, vagyis azt, hogy valóban a termék hibásan lett értékesítve. Klasszikus példa, ha beázott egy mobiltelefon. Előfordulhat, hogy anyag- vagy gyártási hiba miatt történt, de lehet, hogy nem rendeltetésszerűen használta a fogyasztó. Sőt azt is vizsgálni kell, hogy a hiba a beázás miatt történt-e.

Jótállási idő alatt nem a fogyasztónak, hanem az értékesítőnek kell szakvéleményt kikérnie a termék állapotáról:

ha a kereskedő nem tudja bizonyítani, hogy a termék nem hibásan lett eladva, illetve nem rendeltetésszerűen lett használva, akkor köteles ingyenesen javítani vagy cserélni az árucikket.