"A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel" - mondta a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.
Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2014 és 2016 között 36 ezer ilyen ügy érkezett és 2017 első nyolc hónapjában is több mint 10 ezer ügy kezdődött. Azt is tudni lehet, hogy most már több devizahiteles ügyet tudnak befejezni, mint amennyi érkezik.
Devizahitelezés
2005 és 2008 között volt a legelterjedtebb a devizahitelezés, és a 2008-as válság utáni években vált társadalmi problémává, akkortól szaporodtak meg a perek.
Az OBH úgy tudja, hogy jelenleg mintegy 7500-8000 ügy van folyamatban. Ezek felülvizsgálati szakaszban évek óta több százas nagyságrendben érik el a Kúriát - mondta Wellmann György.
- Újabban főleg az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelenségére hivatkoznak.
- Többnyire a szerződés érvénytelensége iránti perekről, illetve végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perekről van szó. Az igényérvényesítés alapja ez utóbbiaknál is érvénytelenség, amiatt, hogy a követelés érvényesen nem jött létre.
Olyan tömegméretű társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egyedi perekben, jogalkalmazási eszközökkel kielégítő módon rendezni - szögezte le a szakember, hozzátéve:
"a bíróságoknak a törvényekhez való kötöttség folytán nincs lehetőségük olyan ítéletek meghozatalára, hogy bizonyos mértékig az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, azon fölül pedig már nem.
Valójában jogalkotási intézkedésekkel lehet ezt a problémát kezelni, ahogy meg is történt a devizahiteles törvényekkel". Hozzátette: a devizahiteles ügyekben minden kérdés valamilyen formában eljut a Kúriára. Három alkalommal hoztak jogegységi határozatot, ezen kívül végeztek három joggyakorlat-elemzést.
Uniós bírósági döntések
A Kúria egy ítélkező tanácsa a devizahiteles a témakörben az Európai Unió bíróságához fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel - ez ügyekben a döntést rájuk bízzuk - mondta Wellmann György.
Az alsóbb szintű bíróságok összesen nyolc előzetes döntéshozatali kérelmet intéztek az EU bíróságához,
és érdekesség, hogy ezekből ötöt ugyanaz a bíró kezdeményezett. A nyolcból két ügyben nyilvánvaló alaptalanság miatt már visszautasították a kérelmet, mert az tartalmilag nem felelt meg az EU bíróságának eljárási szabályzata által támasztott tartalmi követelményeknek. A többi ügy elbírálás alatt van.
Kulcsfontosságú témák
Legalább három jelentős kérdést lehet kiemelni, amelyben várható lesz az uniós bírósági döntés. A legfontosabb az árfolyamkockázat kérdése - mondta Wellmann György.
Azt nem tudni, hogy ők hogyan fognak erről dönteni, de az Európai Bizottság álláspontja az volt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító olyan szerződési feltétel, amely jogalkotói beavatkozás folytán vált a szerződés részévé, az nem esik az irányelv hatálya alá, vagyis a tisztességtelensége nem is vizsgálható.
Ez kulcsfontosságú kérdés, emelte ki a szakértő, mert ha az unió bírósága úgy foglal állást, hogy ez a körülmény vizsgálható,
akkor továbbra is nyitva van az a kérdés, hogy mi minősül megfelelő tájékoztatásnak
- erre szintén rákérdezett a Fővárosi Ítélőtábla.
Vajon elegendő-e az, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat - amelyben szerepel, hogy az árfolyam akár jelentős mértékben is változhat, és amelynek aláírásával a fogyasztó tudomásul vette, hogy az árfolyamkockázat rá hárul - elegendő-e, vagy pedig minden ismert adatot közölni kellett volna-e a fogyasztóval.
A teljes beszélgetést meghallgathatják csütörtök este 20 órától az InfoRádió Paragrafus című műsorában.