eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Magyarország tömegméretű társadalmi problémája

Magyarország tömegméretű társadalmi problémája

Még 2017 elején is tízezer devizahiteles ügy érkezett az ország bíróságaira, de most már több eljárást fejeznek be, mint amennyit elkezdenek - mondta a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője az InfoRádió Paragrafus című adásában. Wellmann György arról is beszélt, hogy három jelentős kérdésben várható európai uniós bírósági döntés a devizahiteles ügycsoportban.

"A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel" - mondta a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.

Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2014 és 2016 között 36 ezer ilyen ügy érkezett és 2017 első nyolc hónapjában is több mint 10 ezer ügy kezdődött. Azt is tudni lehet, hogy most már több devizahiteles ügyet tudnak befejezni, mint amennyi érkezik.

Devizahitelezés

2005 és 2008 között volt a legelterjedtebb a devizahitelezés, és a 2008-as válság utáni években vált társadalmi problémává, akkortól szaporodtak meg a perek.

Az OBH úgy tudja, hogy jelenleg mintegy 7500-8000 ügy van folyamatban. Ezek felülvizsgálati szakaszban évek óta több százas nagyságrendben érik el a Kúriát - mondta Wellmann György.

  • Újabban főleg az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelenségére hivatkoznak.
  • Többnyire a szerződés érvénytelensége iránti perekről, illetve végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perekről van szó. Az igényérvényesítés alapja ez utóbbiaknál is érvénytelenség, amiatt, hogy a követelés érvényesen nem jött létre.

Olyan tömegméretű társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egyedi perekben, jogalkalmazási eszközökkel kielégítő módon rendezni - szögezte le a szakember, hozzátéve:

"a bíróságoknak a törvényekhez való kötöttség folytán nincs lehetőségük olyan ítéletek meghozatalára, hogy bizonyos mértékig az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, azon fölül pedig már nem.

Valójában jogalkotási intézkedésekkel lehet ezt a problémát kezelni, ahogy meg is történt a devizahiteles törvényekkel". Hozzátette: a devizahiteles ügyekben minden kérdés valamilyen formában eljut a Kúriára. Három alkalommal hoztak jogegységi határozatot, ezen kívül végeztek három joggyakorlat-elemzést.

Uniós bírósági döntések

A Kúria egy ítélkező tanácsa a devizahiteles a témakörben az Európai Unió bíróságához fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel - ez ügyekben a döntést rájuk bízzuk - mondta Wellmann György.

Az alsóbb szintű bíróságok összesen nyolc előzetes döntéshozatali kérelmet intéztek az EU bíróságához,

és érdekesség, hogy ezekből ötöt ugyanaz a bíró kezdeményezett. A nyolcból két ügyben nyilvánvaló alaptalanság miatt már visszautasították a kérelmet, mert az tartalmilag nem felelt meg az EU bíróságának eljárási szabályzata által támasztott tartalmi követelményeknek. A többi ügy elbírálás alatt van.

Kulcsfontosságú témák

Legalább három jelentős kérdést lehet kiemelni, amelyben várható lesz az uniós bírósági döntés. A legfontosabb az árfolyamkockázat kérdése - mondta Wellmann György.

Azt nem tudni, hogy ők hogyan fognak erről dönteni, de az Európai Bizottság álláspontja az volt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító olyan szerződési feltétel, amely jogalkotói beavatkozás folytán vált a szerződés részévé, az nem esik az irányelv hatálya alá, vagyis a tisztességtelensége nem is vizsgálható.

Ez kulcsfontosságú kérdés, emelte ki a szakértő, mert ha az unió bírósága úgy foglal állást, hogy ez a körülmény vizsgálható,

akkor továbbra is nyitva van az a kérdés, hogy mi minősül megfelelő tájékoztatásnak

- erre szintén rákérdezett a Fővárosi Ítélőtábla.

Vajon elegendő-e az, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat - amelyben szerepel, hogy az árfolyam akár jelentős mértékben is változhat, és amelynek aláírásával a fogyasztó tudomásul vette, hogy az árfolyamkockázat rá hárul - elegendő-e, vagy pedig minden ismert adatot közölni kellett volna-e a fogyasztóval.

A teljes beszélgetést meghallgathatják csütörtök este 20 órától az InfoRádió Paragrafus című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×