Április elején az Európai Unió soros elnöki tisztségét akkor betöltő Hollandia bizonyította be egy kísérlettel, hogy

intelligens kamionokból álló konvojok forradalmasíthatják Európában a szárazföldi szállítmányozást,

de hasonló teszteket végeztek számos más európai országban.

„Szeptember közepén itthon a Volvo és a Waberer's önvezető kamionjai ötven kilométert tettek meg közúti forgalomban az M1-es autópályán. A járművek Lébénynél hajtottak fel a sztrádára, és Rábapatonánál, az M85-ös gyorsforgalmi úton fordultak vissza.”

 Madár István, a Portfolio elemzője a technológia fejlődésről és a robotizáció megjelenéséről szólva azt mondta, a fejlett világ munkaereje az ipari forradalom óta folyamatosan szembesül az alkalmazkodás kényszerével.

„A mostani helyzet talán annyiban érdekesebb és izgalmasabb az eddigieknél, hogy ez lesz az első olyan lépés, amikor nem az emberi fizikai erőkifejtést, az összetettebb mozgásokat, hanem

az emberi intelligenciát váltja le a gép.

Biztonsági őrök helyett robotok lesznek, takarítógépek váltják fel a takarítónőket, a sofőröket pedig önvezető autók.”

Madár István kiemelte, a robotizáció ugyanakkor rendkívül tőkeigényes, ezért bár a jövőben hatására átalakul majd a munkaerőpiac – ez nem gyorsan fog megtörténni.

„Általában az a tapasztalat, hogy az ilyen típusú fejlesztések tőkeigénye óriási, a bevezetéséé is. Ebből következően nem arra kell számítani, hogy egyik napról a másikra következik be egy ilyen változás. Nagyon sok gazdaság már most munkaerőhiányos állapotban van, ami a demográfiai helyzet miatt erősödni fog, ezért nemcsak munkaerőt fenyegető hatású az ipar 4.0, digitalizáció, a robotizáció, hanem

az »emberiség megmentője« is lehet.

A Portfolio elemzője szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a robottechnológia térhódítása nem feltétlenül jár majd a tömeges munkanélküliség megjelenésével, hanem akár könnyebb munkavégzés mellett nagyobb jólétet is eredményezhet. Ehhez azonban óriási gazdaság és társadalompolitikai erőfeszítések kellenek – fogalmazott Madár István.