Az észak-koreai külgazdasági hivatal 2016-os összesítése szerint hazánk is szerepel a 82 országból álló listán, amely a kereskedelmi partnereket tartalmazza. Igaz, hazánk kapcsolata szinte minimális a diktatórikus állammal, az mfor.hu azonban összegezte, milyen kapcsolat fűzi hazánkat Észak-Koreához.

A KSH adatai szerint idén még nem kereskedtünk velük. Tavaly összesen 2,1 millió forint értékben adtunk el termékeket Észak-Koreának, ami a teljes kivitelünknek szinte hibahatáron belüli arányát jelenti. 2015-ben viszont ennek többszörösét bonyolítottunk le: 11,1 millió forintos üzletről árulkodnak a KSH adatai.

2015-ben

• 48 ezer forintért adtunk el erdei fát Kim Dzsong Un országának,
• és 11 millióért folyadékszivattyúkat vettek belső égésű motorhoz.

2016-ban némileg változott a lista:

• már 148 ezer forintért exportáltunk erdei fát (ha ezek facsemeték voltak, akkor 2015-ben nagyjából 2200, 2016-ban pedig 6600 darabot),
• 468 ezerért elektromos világító és jelzőkészüléket,
• 1,5 millióért pedig lengéscsillapítókat vett tőlünk Észak-Korea nem ipari összeszerelés céljára.

Még meglepőbb az, hogy Magyarország mit vásárolt Észak-Koreától: 2015-ben 117,4 millió forintért televíziós kamerákat hoztunk be az ázsiai országból a KSH adatai szerint.

Az ország tartozik is Magyarországnak, 815 millió forinttal, amely nagy részének elengedését (a 815 millió forintnak csak 10%-át fizetnék be) már kérték, de a magyar kormány nem egyezett bele.