A szervezet már tiltakozott amiatt, hogy a kormány
az elmúlt 10 évben nem emelte a hallgatói ösztöndíjakat, és a jelek szerint jövőre sem kívánja megtenni.
„A 2018. évi költségvetési törvény szerint Magyarország kormánya számára nem fontosak a felsőoktatási hallgatók, és nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat” – idézte a Magyar Nemzet.
Pedig a HÖOK nemcsak hogy kutatásokkal támasztotta alá a hallgatók rossz helyzetét, de konkrét javaslatokat is kidolgozott az ösztöndíjrendszer átalakítására. Úgy vélik,
az egy hallgatóra jutó évi 119 ezer forintos normatívát 172 ezer forintra kellene növelni.
Ez kompenzálná az elmúlt 10 évben mért inflációt, így az ösztöndíjak visszanyernék a 2007-es reálértéküket.
Ehhez pedig a jelenlegi 31 milliárd forintos forrás 43 milliárdosra növelésére lenne szükség. Utóbbi még mindig kirívóan alacsony például az 1992-es ráfordításokhoz képest, mikor is egy hallgatóra (akkori értékről átszámítva) még 540 ezer forintnak megfelelő összeget költött az állam.
Mint Gulyás Tibor elmondta, a HÖOK az elmúlt hónapokban Jövőkép címen fórumsorozatot tartott a hallgatóknak. A rendezvényeken mindig a legelső, égető kérdések között hozták fel a tanulók az ösztöndíjak kérdését. Ez pedig nem is csoda, ha megnézzük, mennyi állami ösztönzés jár ma egy tanulmányait komolyan vevő fiatalnak.
Ma egy 4,5-ös átlagot teljesítő diáknak hozzávetőleg átlagosan 13 ezer forintnyi tanulmányi ösztöndíj jut egy hónapra.
Ám vannak olyan intézmények is, ahol csak a törvényi minimumot, vagyis havonta mindössze hatezer forintot fizetik ugyanilyen teljesítményre.
Ennek következményeként a HÖOK-elnök szerint az a „rendkívül ijesztő tendencia” van kibontakozóban, hogy
a fiatalok tanulás melletti munkavállalása hatalmas mértékben megnő.
A HÖOK korábbi vizsgálatokból kinyert adatai alapján míg 2007-ben a hallgatók bevallása szerint jövedelmük 25 százaléka származott munkából, ez 2015-re már 41 százalékra nőtt.
„Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.
A HÖOK egyébként nem csak az ösztöndíjakkal nincs kibékülve, hanem a hallgatóknak lakhatást nyújtó kollégiumi rendszerrel sem. Bár üdvözölték, hogy a kormány tavaly Országos kollégiumfejlesztési stratégiát fogadott el, úgy vélik, ez felülvizsgálatra szorul.
Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni.
Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk”
– jegyezte meg. A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a HÖOK kész lenne-e akár tüntetésre is, ha nem rendeződik a hallgatók helyzete, igennel válaszolt, de hangsúlyozta, hogy elsősorban tárgyalásos úton akarnak megoldást találni.
