Felemásan alakulnak az utóbbi időszakban a magyarországi lakossági áram- és gázárak; míg abszolút értelemben a hazai szabályozott tarifák egyértelműen a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a jövedelmekhez viszonyítva már nem ilyen kedvező a kép. Amennyiben pedig a trendeket tekintjük - rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a hazai árváltozások egyáltalán nem tartoznak a legkedvezőbbek közé Európában - írta a portfolio.hu. 

A legutóbbi EU-statisztikák szerint az egész Uniót tekintve a lakossági fogyasztók szemszögéből Magyarországon változtak legkedvezőtlenebbül a földgáz tarifák, de az áramárak is kisebb mértékben csökkentek, mint az EU-ban. (Tekintsünk el most attól, hogy a brüsszeli tervek a földgáz árának módszertanát nem is érintenék, csak az áram hatósági ármeghatározását vezetné ki, leghamarabb 2022-től.) Az Eurostat legutóbbi árstatisztikája azt mutatja, hogy Magyarországon 1,5 százalékkal emelkedett a lakossági földgáz ára 2015 második féléve és 2016 hasonló időszaka között, miközben az EU-28-ban több mint 10 százalékkal mérséklődtek a tarifák.

A brüsszeli statisztikai hivatal kimutatása szerint az árak a közösség egészét tekintve ciklikus ingadozás mellett 2013 óta ereszkednek, követve a piaci folyamatokat - Magyarországon 2014 és 2015 között stagnált, majd 2016-ra már enyhén nőtt a "rezsicsökkentett" tarifa - legalábbis az Eurostat szerint.

Hasonló összevetésben a villamosenergia ára tekintetében azt találjuk, hogy Magyarországon nem egészen 2 százalékkal csökkent a lakossági áramár, ami körülbelül megegyezik a 28 tagú közösség átlagában tapasztalható változással.

A trend Magyarországon hasonlóan alakult, mint a földgáz esetében, közösségi szinten azonban 2014 és 2015 között kisebb lakossági áremelkedés, 2015-höz képest 2016-ra pedig kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető.

Az elmúlt három évben tehát Magyarországon "beállt" lakossági árakat láthattunk, ami jórészt a korábban kezdődött rezsicsökkentés nevű intézkedéssorozat eredménye. Az elmúlt három év időszaka alatt bekövetkezett piaci alapú árcsökkenés kedvező hatásai ezért nem jelentkezhettek a hazai lakossági árakban oly módon, ahogyan az számos más uniós államban érzékelhető volt.