Mostanában már nem a költségvetés megalapozottságát érik ellenzéki kritikák – hívta fel a figyelmet Kovács Árpád.
„Most ez a fajta kritika elhalványult. Helyette jön az, hogy nem arra fordítják a pénzt, amire kellene, nem olyan tételek vannak, amelyeket meg lehet mondani.
Tehát inkább a költségvetés irányultságát érik a kritikák a tervezési hiátusok citálása helyett”
- fejtette ki Kovács Árpád.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanács konszenzusos véleményt fogalmaz meg.
„Például most van egy növekedési vita a Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között - amit egyébként a Költségvetési Tanács is szóvá tett, és jelezte, hogy minden más értékelő ennél szerényebb növekedést tételez fel. Nem lényegesen, de szerényebbet. Az alátámasztottsági ügyekben nagyon nagy változás van.
A tervezési folyamatnak a professzionalizmusa nagyon sokat javult, és javult ezeknek a kérdéseknek a megalapozottsága.
A konzervatív tervezés eredményeképpen általában kevesebbet szoktunk javasolni, mint amit végül is teljesít. Az összes bevétel az elmúlt években túlhaladta a várakozásokat, még akkor is, ha a GDP nem abban a mértékben növekedett – lásd 2016. Tehát azt lehet mondani, hogy
ez a konzervatív tervezés nagyon nagy változás a korábbi években, és nem annyira a vágyak jelennek meg ebben, hanem a realitások”
- fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.
Kovács Árpád arról is beszélt, hogy bár korábban nem volt a büdzsé korai tervezésének híve, ennek számos előnye van, és az elmúlt években már rendre kedvező irányban mozdultak el a főbb számok.
