A kormányfő kiemelte: Európa egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, így például az euróval kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági térség terve is elbukott - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint mindennek oka, hogy "Brüsszel egy utópia rabja lett", amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak - hangoztatta. A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban látja, hogy Európának el kell eresztenie "a föderalizmus illúzióját", többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen erős pólus a visegrádi csoport (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni - jelezte.

A miniszterelnök kiemelte, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a "hamvába halt" szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is - sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva a többközpontú világrend lehetőségeket tartogat.

A miniszterelnök Kínát "állócsillagként" jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. A kormányfő szerint a demográfiai gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli meg, hogy létezzen - fogalmazott.

A magyar gazdaságról elmondta: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Orbán Viktor az MNB-re kitérve arról is beszélt, mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés - fogalmazott Orbán Viktor.

Matolcsy György nyitó előadásában kiemelte: pénzügyi stabilitásra van szükség, ennek segítségével lehet munkahelyeket teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni.

A javaslat az, hogy erős hidakat kell építeni az EU és Ázsia között, és az együttműködés, a kezdeményezés középpontjába kell helyezni Kínát. Az Európai Unió, benne a közép-kelet-európai országok nagy előnyökhöz juthatnak, sok lehetőséget kaphatnak a Kína által meghirdetett "Egy övezet, egy út" kezdeményezés során, amely a Selyemút modern változata lehet, "a projekt" 64 országának egyike Magyarország - jelezte Matolcsy György.

Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke kijelentette: a világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi.

A kínai pénzintézet elnöke a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett "Egy övezet egy út" kezdeményezés előnyeiből, a tervezett beruházások közül kiemelte: a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.

A panelbeszélgetésen Csö-min Csen professzor, a Fudan Egyetem dékánja elmondta: nagyon örül annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előadásában nagy jelentőséget tulajdonított a keleti nyitásnak a magyar gazdaság fejlődése szemszögéből. Ez jó hír Kína számára is, növeli a bizalmat, hogy továbbfejlesszék az "Egy övezet, egy út" kezdeményezést - mondta. Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem dékánja szerint a globalizáció szempontjából 2017 nehéz év lesz, a globalizáció kétélű fegyver, ha tőkebeáramlás történik, az pénzügyi válságot is hozhat, az emberek szabad mozgása pedig bevándorlást is eredményez.

Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait - mondta Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója a konferencián.

Úgy vélte, ehhez szükség volna egy "konvergenciaminisztériumra", amelynek joga volna a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU-nak napirendre kell tűznie a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni. Úgy vélte: az EU akkor tud határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie - vélekedett.

Az MNB idén negyedik alkalommal rendezte meg a Lámfalussy Lectures konferenciát Budapesten több száz gazdasági és pénzügyi szakember részvételével. A Lámfalussy Sándor magyar származású közgazdászról, az euró egyik "alapító atyjáról" elnevezett nemzetközi konferencia fókuszában az európai integráció válságának problémái és megoldási lehetőségei álltak.