Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Emelkedett az átlagbérre rakódó adóteher az OECD-országokban

Megközelítőleg egy százalékponttal emelkedett az átlagbér adóterhe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 2010 és 2014 között, noha az országok többségében nem növelték a személyi jövedelmek adóját - derült ki az OECD kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A béreket terhelő adók 2015 című jelentés adatai szerint a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő szervezet 23 tagországában emelkedett, tíz tagállamában csökkent az adóteher, egyben pedig nem változott az előző négy évben.

Az adóteher emelkedése alapvetően abból adódik, hogy a bérek gyorsabban nőttek mint ahogy az adókedvezmények és adóhitelek bővültek. 2010-hez képest 2014-ben az átlagbérre kivetett személyi jövedelemadó hét országban volt magasabb, hat országban pedig alacsonyabb.

Tavaly az átlagbér adóterhelése 0,1 százalékponttal 36 százalékra növekedett az OECD tagállamaiban, miközben egyetlen országban sem emelték a személyi jövedelemadót. A nemzetközi szervezet 34 tagállamából 23 országban emelkedett, kilencben csökkent, kettőben pedig változatlan maradt az adóteher.

Az idei jelentésben külön fejezetet szenteltek annak az öt nagy gazdaságnak - Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, India, Indonézia és Kína -, amely nem tagja az OECD-nek. Az elemzés egyik legmeglepőbb tanulsága az, hogy az OECD-országok többségétől eltérően az említett öt országban a családi kedvezmények csak nagyon szerény mértékben, vagy egyáltalán nem csökkentik a gyermekes munkavállalók bérének adóterhét.

A családi adókedvezménnyel nem rendelkező munkavállalók teljes munkaerőköltsége az OECD országaiban átlagosan 46 506 dollár volt 2013-ban, két és félszerese a Kínában mért 18 400 dollárnak. Brazíliában 19 230 dollár, a Dél-afrikai Köztársaságban 35 311 dollár, míg Indiában 4768 dollár, Indonéziában pedig 6185 dollár volt ez az összeg.

A jelentés részletes adataiból kitűnik, hogy a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya, azaz az adóék, tavaly Belgiumban (55,6 százalék), Ausztriában (49,4 százalék), Németországban (49,3 százalék) és Magyarországon (49,0 százalék) volt a legmagasabb az átlagbért kereső gyermektelen, egyedülálló munkavállalók körében. A lista alján Chile (7 százalék), Új-Zéland (17,2 százalék), Mexikó (19,5 százalék) és Izrael (20,5 százalék) szerepel 36,0 százalékos OECD-átlag mellett.

Ebben a kategóriában 2010-hez képest az adóék Portugáliában (4,09 százalék), Mexikóban (3,93 százalék), Szlovákiában (3,29 százalék), Luxembourgban (3,24 százalék) és Magyarországon (2,42 százalék) emelkedett legnagyobb mértékben.

Az egykeresős, kétgyermekes családok esetében az átlagbér adóterhe 34,6 százalék volt Magyarországon tavaly. Görögországban a legmagasabb 43,4 százalékkal, Új-Zélandon a legalacsonyabb 3,8 százalékkal, az OECD-átlag pedig 26,9 százalék volt.

A jelentésben további öt kategória is szerepel: az átlagbérnél többet, illetve kevesebbet kereső egyedülálló munkavállaló, valamint kétgyermekes család, két gyereket nevelő, az átlagnál alacsonyabb jövedelmű egyedülálló szülő. Az utóbbit kivéve minden kategóriában élen vagy erős élmezőnyben szerepel Magyarország.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×