Windisch László az eredeti Buda-Cash ügyről azt mondta: a csalást a brókerház végezte, a DBR bankok értékpapír- állományát is a sajátjaként kezelte. Emellett fiktív ügyfélszámlák megnyitásával hamisították meg az adatokat, így okozva összesen mintegy 90-100 milliárd forintos kárt. A jegybank alelnöke hangsúlyozta: a kisbetétesek kártalanítása épp ma kezdődött meg, ezekben a napokban a kisbetétesek hozzájutnak a pénzükhöz.

"A Hungária Értékpapír Zrt.-nél éppen a Buda-Cash miatt volt kutya kötelessége a jegybanknak a célvizsgálat" - fogalmazott Windisch László. Elmondta: már a vizsgálat kezdetén gyanús pénzfelvételeket találtak és ügyfélpénzek helytelen kezelését, de ennél a cégnél a kár értéke töredéke a Buda-Cash ügyének, 1 milliárd forintra tehető, amiről nem tudnak elszámolni. Ugyanakkor a vizsgálatnak még nincs vége, akár 5-6 milliárd forintra is nőhet a kár.

A Quaestor esete is bűncselekményt rejt - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette: hiába hivatkozott piaci turbulenciára a vállalatcsoport hétfő esti közleményében, ez nem a teljes igazság. A jegybank szerint a problémát a Quaestornál nem egyszerűen a kötvényprogram okozza - mint ahogy azt jelezték. Az MNB úgy véli, erős az összefüggés a megindított célvizsgálat és a késő esti bejelentés között. A Magyar Nemzeti Bank gyanúja szerint a tényleges kötvénykibocsátásnál jóval nagyobb kibocsátás történt - tette hozzá Windisch László. Szavai szerint, akár 100 milliárdos nagyságrendben túlkibocsátás történt a kötvényprogramban. "Károkról ugyanakkor még nagyon korai beszélni, hiszen egyelőre nem tudható, hogy az eszközök értéke fedezi-e ennek a kötvénykibocsátásnak az értékét. Ha fedezi, akkor nincs kár."

Windisch Laszló hangsúlyozta: a jegybanki felügyelet további vizsgálatokat kezdeményez. Közölte: "a Magyar Nemzeti Bank eltökélt abban, hogy a szektor valamennyi szereplőjét megvizsgálja, és ahol gond van, ott a problémát orvosolni kell."

Az alelnök hangsúlyozta: nagyon komoly szigorításokra van szükség, az indokolt változtatások közé sorolta a legalább éves ellenőrzéseket, a személyi bírságok emelését, de az engedélyezésben, az adatszolgáltatásban, az informatikai rendszereknél, gyakorlatilag minden területen szigorúbb kontroll szükséges. Az ehhez kapcsolódó javaslatcsomagot már készítik az MNB-ben, ezek támogatását kérte az alelnök a jelenlévő képviselőktől.

A bizottság tagjai a jegybank alelnökének beszámolója után is a politikai felelősséget firtatták az ügyekben, számon kérve, hogy ki, mikor tett bármit is a pénzügyi rendszer szigorításában. Egy dologban volt egyetértés: az ügyben a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását minden oldal támogatja.