Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

MNB inflációs jelentés: idén az államháztartás hiánya 2,5 százalék lesz

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett inflációs jelentése szerint idén 2,5 százalék, jövőre 2,4 százalék lesz az államháztartás hiánya a GDP-hez képest az uniós módszertan szerint számítva. A folyó fizetési mérleg többlete idén a GDP-hez mérten 4,2 százalék, jövőre 5,1 százalék lesz, majd 2016-ban 6 százalékra emelkedik az MNB szakértői szerint.

A monetáris tanács a keddi kamatdöntéssel párhuzamosan foglalkozott az MNB legfrissebb inflációs jelentésével is, amelyben a jegybank jelentősen csökkentette inflációs prognózisát az idei és a jövő évre is. Az új előrejelzés szerint a fogyasztói árak színvonala az idén 0,2 százalékkal csökken, jövőre az infláció 0,9 százalék lesz.

A GDP az idén 3,3 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet az alap-előrejelzés szerint.

Az MNB szeptemberi inflációs jelentése 0,1 százalékos idei inflációt várt, és 3,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített. A szeptemberi jelentésben még azzal számolt a jegybank, hogy a jövő évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bővül.

Az MNB szakértői a jelentésben rögzítik: az aktuális előrejelzésükben 2015-re 0,9 százalékos inflációt prognosztizáltak, míg szeptemberben még érdemben magasabb, 2,5 százalékos inflációt vártak. A jelentős mértékű revíziónak több oka is van, ezek között az egyik legfontosabb, hogy a szeptemberi inflációs jelentés óta számottevően csökkent az olaj világpiaci ára. Az Európában irányadó északi-tengeri Brent típusú nyersanyag tőzsdei kereskedési árfolyama szeptember óta dollárban kifejezve 30, míg euróban kifejezve 27 százalékkal csökkent, az inflációs jelentés lezárásakor 65 dollár közelében alakult.

A jövő évi előrejelzés változásának nagy részét az alacsonyabb olajár-pálya magyarázza - olvasható a jelentésben.

A további magyarázattal az ősz során beérkezett vártnál alacsonyabb inflációs adatok szolgálnak. A maginflációs körben az eltérést döntően a nagy ingadozást mutató repülőjegy-árak szeptemberi, és a feldolgozott élelmiszerek októberi árcsökkenése okozta. Az előbbihez hozzájárulhatott az olajárak csökkenése is, az utóbbiban pedig szerepet játszhatott az orosz embargó. Az őszi árcsökkenések áthúzódó hatása érinti a 2015. évi inflációt is.

Emellett szeptemberben szintén mérséklődtek a szabályozott áras termékkörbe tartozó vezetékes telefon és a tankönyvek ára. Ezen kívül a jelentés összeállítói a jövő évre vonatkozóan visszafogottabb árdinamikával számoltak az energián kívüli szabályozott árak körében, összhangban az általánosan alacsonyabb inflációval.

A prognózis változásában jelentős szerepet játszanak a jövő évet érintő kormányzati intézkedések is. 2015 januárjától a nagyobb, fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek magasabb élelmiszer felügyeleti díjat kötelesek fizetni, új termékekre terjesztik ki a népegészségügyi termékadó és a környezetvédelmi termékdíj körét. A prognózis készítéséhez figyelembe vették még, hogy jövő februártól a dohánygyáraknak és nagykereskedőknek rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, az év közepétől pedig bevezetik a dohány-kiskereskedelmi ellátót. A változtatás szerint a trafikok kizárólag a központi dohányellátótól szerezhetik be termékeiket.

A jelentés szerint a jövő évi alacsony inflációt elsősorban költségoldali tényezők magyarázzák. Az olajárak jelentősen csökkentek 2014 végén, továbbá a szabályozott árú termékek és az importált termékek árdinamikája is visszafogott maradhat.

Az ország fő külkereskedelmi partnere, az eurózóna inflációja az elmúlt hónapban is mérsékelt dinamikát mutatott, és várakozások szerint a teljes előrejelzési horizonton érdemben az Európai Központi Bank célja alatt maradhat. Ezzel összhangban a külső inflációs hatások mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan termékek esetében rendkívül mérsékeltek maradhatnak. Ezen erős dezinflációs hatásokat csak részben ellensúlyozzák a jövő évi költségvetésben tervezett adóváltozások fokozatos életbe lépése.

A kormányzati intézkedések inflációs hatása a jövő évi új adóintézkedésekkel együtt is mérsékelt maradhat. A 2015-ben fokozatosan életbe lépő, elsősorban a dohány termékeket érintő adóváltozások az infláció emelkedésének irányába mutatnak. Ugyanakkor a szabályozott energiaárak 2014 őszén érvényesített újabb csökkentése mérsékli az árak növekedésének dinamikáját. A jegybanki szakértők azt feltételezték, hogy az előrejelzési horizont végéig nem változnak a szabályozott energiaárak. Az energián kívüli szabályozott árak pedig a mérsékelt inflációs környezettel összhangban alakulhatnak - áll az inflációs jelentésben.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×