"Idén nyáron Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 36 szarvasmarha betegedett meg és hullott el lépfenében. Erről a kórokozóról azt kell tudni, hogy egy rendkívül ellenálló, spórával rendelkező baktérium. A spórák évtizedekig a talajban fertőzőképesen megmaradnak, és ha valamiért, például talajvíz miatt a felszínre kerülnek, a legelőről az állatok felveszik és megbetegednek. Ez bármelyik évben előfordulhat, ezt történt idén nyáron is. A dolog pikantériáját az adta, hogy a nem kellően felelős állattartói, illetve a közétkezésben résztvevők nem jogkövető magatartása miatt a közétkeztetésbe is került ilyen beteg állatok húsa. Ez okozta a nagy hírverést" - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettese.

"Ezt a járványt az állategészségügyi és a népegészségügyi szolgálat munkatársai meglehetősen gyorsan körbezárták, megtették a szükséges intézkedéseket, közel tizennégyezer állatot oltottak be négy nap alatt, hogy meggátolják a fertőzés elterjedését. A járványügyi nyomozás során felkutatták azokat az embereket, akik érintkezhettek, például a feldolgozás során a beteg állatokkal, az ő antibiotikumos kezelésük is megtörtént, szerencsére emberi tragédia nem történt" - hangsúlyozta Pallós László.

"36 állaton mutatták ki ezeket a tüneteket, amelyek el is hullottak" - emelte ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettese. Hozzátette: "a megelőző intézkedések, például a legeltetési tilalom elrendelése, illetve a környező állományok állatainak beoltása azt a célt szolgálta, hogy ne terjedjen jobban el a kór."

"Az elsőfokú eljárás során egyrészt az élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó előírások megsértése, valamint az állategészségügyi előírások be nem tartása miatt 29 millió forint bírságot szabtak ki" - jelezte Pallós László.

"A lépfene megbetegedés sajátossága az, hogy a spórák évtizedekig a talajban lehetnek, adott esetben egy talajvíz vagy a terület gépi megmunkálása vagy olyan legelő használata, ahol évtizedekkel ezelőtt lépfenében elpusztult állatot elástak, mind lehetőséget teremtenek arra, hogy állatok betegedhessenek meg, ezért nagyon fontos a vonatkozó szabályok betartása" - jelentette ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettese. Hozzátette: "egyrészt az, hogy olyan legelőre, ahol ismerten lépfenés megbetegedésben elhullott állatokat elástak, oda fogékony állatokat ne hajtsanak ki, nagyon fontos a legeltetés előtt az érintett területeken az állatok vakcinázása." "Annak elősegítése érdekében, hogy a tartók tudják, hogy melyek azok a területek, ahol korábban lépfenés megbetegedés történt, ezért a közeljövőben egy központi adatbázist szeretnénk létrehozni a veszélyeztetett területekről" - közölte Pallós László.