A jegybank holnapján kedden közzétett, a kiadványt ismertető közlemény szerint a folyó fizetési mérleg négy negyedéves többlete 2014 második negyedévében 4,4 milliárd euró közelében stabilizálódott és emellett a tőkemérleg négy negyedéves egyenlege is jelentős mértékű volt, közel 3,5 milliárd eurót tett ki.

A reálgazdasági tranzakciók oldaláról vizsgálva a gazdaság jelentős finanszírozási képességében a külkereskedelmi egyenleg historikusan magas többlete, valamint az EU-tól származó transzferek számottevő felhasználásának köszönhetően magas transzferegyenleg volt meghatározó. Az EU-transzferek négy negyedéves felhasználása a második negyedév végén továbbra is meghaladta az 5 milliárd eurót.

A jövedelemegyenleg hiánya a második negyedévvel zárult egy évben a GDP 4,1 százalékát tette ki, ami már jelentősen elmarad a válság előtt jellemző, a GDP 7 százalékát kitevő szinttől. A jövedelemegyenleg hiányának mérséklődése a közlemény szerint hozzájárulhat a magyar gazdaság külső adósságának és sérülékenységének további csökkenéséhez.

A finanszírozási adatok is magas külső egyensúlyi többletet mutatnak. Ugyanakkor 2014 második negyedévében megváltozott a külföldi források alakulásának szerkezete: részben a jellemzően a második negyedévben kifizetett osztalékok, részben pedig állami felvásárlások miatt csökkent a külföldiek közvetlen tőkebefektetése, és ezzel párhuzamosan a gazdaság adósságjellegű forrásai kismértékben emelkedtek. Az adósság típusú forrásbeáramlás döntően a külföldiek állampapír-vásárlásához kötődött, miközben a vállalatok és a bankrendszer tovább mérsékelték külső adósságukat. Az MNB közleménye megjegyzi, hogy az előzetes július havi adatok újra a külső adósság csökkenését jelzik.

A nettó külső adósság a 2011 közepe óta tartó folyamatos mérséklődést követően 2014 második negyedévében kismértékben emelkedett, döntően a forint gyengülése és a forint állampapírok hozamának csökkenése miatt. A bruttó külső adósság azonban - egy korábban előfinanszírozott devizakötvény lejárata miatt - nem változott érdemben, továbbra is a GDP 93 százaléka körül alakul. Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelten fontos rövid bruttó külső adósság közel 2 milliárd euróval, 26,5 milliárd euróra süllyedt.

A külső egyensúlyt a szektorok megtakarításai szempontjából elemezve a közlemény megállapítja, hogy a vállalatok finanszírozási képessége - az EU-transzferek és a Növekedési hitelprogram által is támogatott beruházásnövekedés mellett - mérséklődött. Eközben a lakosság a bővülő foglalkoztatás és emelkedő reálbérek miatti jövedelemnövekedés, illetve az óvatossági megtakarítás hatására továbbra is igen magas finanszírozási képességgel rendelkezik. A lakossági megtakarításokról rendelkezésre álló második negyedéves információk azt mutatják, hogy tovább erősödött az államháztartás belföldi finanszírozása, ami hosszabb távon elősegítheti a külső adósságráták csökkenését.

Az MNB kiemelt témaként vizsgálta a Magyarországon működő külföldi vállalatok profitját is. A jelentés szerint a fizetési mérleg azt mutatja, hogy a külföldi vállalatok osztalékfizetése a válság után visszaeső profit mellett sem csökkent nagyobb mértékben, vélhetően a beruházások visszafogása miatt. Megjegyezik, hogy a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok által kifizetett profit a befektetett tőke arányában magasnak számít az Európai Unióban.