Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Rendbontás nélkül ért véget a Mosz agrárdemonstrációja

Rendbontás nélkül ért véget a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) figyelemfelkeltő akciója Budapesten a belvárosban kedden, késő délelőtt.

Az agrár érdekképviseleti szervezet azért szervezett demonstrációt a Kossuth térhez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz közel, hogy felhívja a kormány figyelmét, az agrárpolitika korrekcióra szorul.

Nagy Tamás, a Mosz elnöke arról beszélt, hogy a földforgalmi törvény és az agrártámogatások újraszabályozása jelentős gondokat okoz a gazdálkodóknak, s a kormány téves úton jár. Ezt szerinte az is mutatja, hogy az agrárágazat teljesítménye 1990-hez képest is 20 százalékkal csökkent negyedszázad alatt.

Raskó György korábbi agrár-államtitkár, vállalkozó szerint amennyiben a figyelemkeltő demonstráción ismertetett kiáltványban foglaltakat megfogadja a kormány, úgy a magyar mezőgazdaság ismét fellendülhet és többlettermelést, valamint új munkahelyek tízezreit produkálhatja.

A Mosz elnöke emlékeztetett: 25 év alatt a munkahelyek 100 ezrei tűntek el, eltűnt 8 millió sertés, 200 ezer tehén, és nem zárkózott fel a magyar mezőgazdaság a fejlett Nyugathoz, hanem még a kelet-európai országokhoz képest is lemaradt a magyar agrárgazdaság. Ezeket az éveket a magyar gazdálkodók megszenvedték, de túlélték, mert a falu népe bölcs volt, és összefogott.

Felhívta a figyelmet: a mostani kormány bejelentette, hogy pontot tesz az ezeréves földvitára az országban, és új agrár-vidékpolitikát hirdet meg. Ennek a politikának néhány eleme már ismert - húzta alá -, a földforgalmi törvény és a támogatások újraszabályozása. Az üzenet - Nagy Tamás szerint - világos: a kormány nem fogadja el a kialakult helyzetet a magyar mezőgazdaságban. "Az elmúlt évtizedek szerves fejlődését semmibe veszik" - fogalmazott.

A MOSZ elnöke úgy vélekedett: a kormány építkezés helyett, újraelosztást hirdet; együttműködés helyett újra szembe akarják állítani a termelőket. Azt mondta: "Mi azért vagyunk itt és most, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét, a döntéshozók rossz úton járnak." A meghirdetett új szabályok - szerinte - ugyanis nem versenyképes árutermelést, nem fenntartható vidéket, nem a magyar mezőgazdaság bel- és külpiaci helyzetének megszilárdítását eredményezik, hanem az esélytelenek táborába száműzik a magyar mezőgazdaságot.

A demonstráción ismertették azt a kiáltványt, amelyet a Mosz képviselői átadtak a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkárának, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkárának, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselőjének is. A kiáltványban a Mosz követeli, hogy vonják vissza a bérkompenzáció nélküli támogatáscsökkentést; vizsgálják felül a földforgalmi törvényt; szüntessék meg a valódi termelők kiszorítását az állami földek használatából; vessenek véget a jogbizonytalanságnak; tegyék közzé a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programot; azonnal hirdessék meg az augusztus végén lejárt agrár-környezetgazdálkodási program folytatását.

Raskó György agrár-közgazdász, vállalkozó és egykori agrárállamtitkár arról beszélt, ha mindezeket a követeléseket és kéréseket figyelembe veszi a kormány, akkor tényleg lesz Magyarországon 6 millió sertés, lesz újra egymillió szarvasmarha, vagy akár másfél millió juh, de megszűnik az elégtelen belföldi alapanyag-termelés miatti kényszerimport is és duplájára emelkedik a magyar élelmiszer-kivitel, és létrejön 20-30 ezer új munkahely is az agrárágazatban.

A Mosz kiáltványát Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára, valamint Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára vette át a tüntetők képviselőitől a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatt.

A petíció átadását követően Kis Miklós Zsolt újságírók előtt többek között arról beszélt: a kiáltványban leírtakat tanulmányozni fogják, mert a kormány mindenki véleményére kíváncsi. Felhívta a figyelmet a támogatásokkal kapcsolatban arra, hogy az Európai Unió költségvetése a mostani költségvetési időszakban csökkent, míg Magyarország számára több agrártámogatás áll rendelkezésre, mint az előző pénzügyi időszakban.

Az államtitkár aláhúzta: a most rendelkezésre álló források átstrukturálásának az a célja, hogy azok az ágazatok legyenek a haszonélvezői - például: az állattenyésztés, a kertészet -, amelyek munkahelyeket tudnak teremteni. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programról szólva elmondta: 2016. január 1-jétől folytatódik, a támogatások forrása rendelkezésre áll.

Egy jelenlévő társas agrárvállalkozást képviselő Mosz-aktivista - közbeszólva - azt vetette fel, hogy egy kormány által elképzelt (950 hektáros, teheneket tartó) mintagazdaságban dolgozik, és mégis úgy érzi, hogy a földforgalmi törvény három év alatt kihúzza alóla a földet. Ezt Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára cáfolta, mert mint mondta, ez a cég korábban sem vásárolhatott földet jogi személyként, vagyis ez nem új szabály. A hozzászóló pedig tévesen gondolta, hogy ok-okozati összefüggés van az állatok száma és a cégekben lévő földtulajdon nagysága között. A társas vállalkozások azért nem szerezhetnek földet, mert ott nem követhető a tulajdonviszonyok alakulása - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×