Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

A brit feldolgozószektor szerint Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia

A brit feldolgozószektor vállalatainak elsöprő többsége szerint Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia.

A brit gyáripar cégeinek szövetsége (EEF) által elvégzett, hétfőn ismertetett ágazati felmérés szerint a feldolgozószektor vállalkozásainak 85 százaléka kívánja a brit EU-tagság fennmaradását, és mindössze 7 százalékuk szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az unióból. Nyolc százalék nem tudott választ adni a kérdésre.

A hatezer céget képviselő EEF vizsgálata szerint minél nagyobb egy vállalat, annál inkább EU-párti: az ágazati átlagon belül a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató brit feldolgozóipari cégek 90 százaléka jelezte, hogy az EU-ban szeretne maradni, és ebben a körben egyetlen olyan vállalat sem volt, amely az Európai Unión kívül szeretné tudni Nagy-Britanniát.

Terry Scuoler, az EEF vezérigazgatója a felmérés eredményeit kommentálva hangsúlyozta: a brit feldolgozóipar az euróövezeti problémák ellenére óriási többséggel azon a véleményen van, hogy Nagy-Britannia gazdasági jóléte elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Európai Unióval. Scuoler szerint "semmi értelme nem lenne leválni" a brit ipar fő felvevőpiacáról, és "a fantázia világába tartozik" az az elképzelés, hogy "csak úgy felhúzhatjuk magunk mögött a felvonóhidat és következmények nélkül kisétálhatunk" az EU-ból.

A felmérés ismertetése előtt alig egy nappal David Cameron brit miniszterelnök kijelentette: nem fog Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása mellett kampányolni, ha úgy látja, hogy ez nem szolgálja a brit érdekeket.

Cameron a BBC televíziónak a kormányzó Konzervatív Párt éves kongresszusán - a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazásra utalva - azt mondta: ha nem sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, akkor a brit választók dolga lesz eldönteni, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül szeretnék-e látni.

A brit üzleti szféra mindazonáltal egyértelműen a brit EU-tagságot pártolja. A legnagyobb brit vállalatok vezetői - köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - már tavaly szinte példátlan, közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a figyelmet arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (12 ezer milliárd és 37 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi plusznak felel meg.

Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

A jövő héten kezdődő antalyai ENSZ-klímacsúcs ismét egy katasztrófát fog felhasználni arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Az idei csúcstalálkozó a nepáli tragédiára fog kiemelten rávilágítani, ahol augusztus végén jég- és sziklaomlás söpört végig Nepál északi részén. A katasztrófában több mint 1400 ember halt meg, ötezren pedig eltűntek. A helyreállítási költségek közel 5 milliárd dollárt tesznek ki, ami az ország gazdaságának körülbelül egynyolcadának felel meg. És igen, a világ számára is van ebből tanulság – csak éppen nem az, amit a klímaaktivisták sulykolnak, hogy egyre több forrást kell fordítani klímavédelemre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×