Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Csökkent az orosz Alrosa negyedéves gyémánttermelése

Csökkent a tavaly októberben részben privatizált orosz Alrosa gyémánttermelése, főleg az előre bejelentett karbantartási munkák miatt.

A június végével zárult három hónapban a világ második legnagyobb gyémánttermelője 8 millió karát gyémántot bányászott, 16 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

A cég arról is beszámolt hétfőn, hogy az idei első félévben 7 százalékkal 15,9 millió karátra esett éves összevetésben a termelése, ugyanakkor az értékesítési bevétel 13 százalékkal 2,7 milliárd dollárra emelkedett.

A gyémánt világpiaci ára mintegy 6 százalékkal emelkedett az év eleje óta.

Az Alrosa tavaly 36,9 millió karát gyémántot bányászott, ami az idén 36 millióra csökken a cég előrejelzése szerint.

Az Alrosa 44 százaléka állami tulajdonban van, 25 százaléka Jakutföldé (hivatalos nevén Szaha Köztársaság), további 23 százaléka a tőzsdén forog.

Októberben 1,3 milliárd dollárért értékesítették a moszkvai értéktőzsdén az Alrosa állami tulajdonban lévő részvényeinek egy részét.

Az Alrosa adja a világ gyémánttermelésének negyedét, a második legnagyobb cég az iparágban az Anglo American bányaipari vállalat De Beers leánycége után.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×