Infostart.hu
eur:
362.38
usd:
310.17
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

KSH: nőtt a kutatás-fejlesztésre fordított összeg 2013-ban

Több mint 420 milliárd forintot, a hazai össztermék 1,44 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre (k+f) Magyarországon nemzetgazdasági szinten tavaly, ez 2012-höz képest 15,5 százalékos növekedés - ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői, előzetes adatokat tartalmazó kiadványa.

A vállalkozások k+f ráfordításai 2013-ban 22,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az államháztartási szektorban is 19,1 százalékos volt a növekedés - közölte a KSH. A felsőoktatási kutatóhelyeken viszont az elmúlt évinél is erősebben, 9,7 százalékkal csökkentek a K+F kiadások - jegyzi meg az elemzés.

A kutatóhelyek száma országszerte 2,2 százalékkal bővült, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma pedig 3,1 százalékkal lett magasabb. Így 3159 kutatóhelyen 58,2 ezren végeztek k+f tevékenységet tavaly Magyarországon - olvasható a jelentésben.

A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásaiban a vállalkozások képviselték a legnagyobb részt, 46,8 százalékban a piaci szférából származtak a befektetések. A költségvetés részaránya ennek megfelelően tovább csökkent, bár a 2012-es kiadásoknál tavaly 12,4 százalékkal több k+f tevékenységet finanszírozott az állam.

A legnagyobb ütemben, 24,3 százalékkal a külföldről származó források nőttek tavaly, ezzel a részesedésük is emelkedett - írja a KSH.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Megünnepelte a Tisza-kormány az államalapítást, és deidkált oldalon kezdte hírdetni vállalásainak állását - kormányhírek pénteken

Megünnepelte a Tisza-kormány az államalapítást, és deidkált oldalon kezdte hírdetni vállalásainak állását - kormányhírek pénteken

Megünnepelte a Tisza-kormány augusztus 20-át, a nemzeti ünnep a hagyományos állami rendezvények mellett meghatározó politikai bejelentéseket és diplomáciai eseményeket is hozott tegnap. Magyar Péter miniszterelnök újabb országjárást hirdetett, megoldódni látszik a paksi atomerőmű válsága, Lázár János pedig huszonöt év után lemondott parlamenti mandátumáról. Eközben az aszállyal küzd a mezőgazdaság, az ország történetének egyik legszárazabb éve az idei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×