Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Kétszer annyi új cég alakul, mint amennyit felszámolnak

A nagyszámú felszámolás ellenére nem szűkül a cégvilág, az elmúlt egy év során is több mint kétszer annyi cég kapott működési engedélyt Magyarországon, mint ahányat felszámoltak - mutat rá a feketelista.hu portál.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, tizennégy állami nyilvántartás adatait összevető adatbázis alapján készített elemzésben ismertetik: az elmúlt 12 hónap során, 2013 júniusa és 2014 májusa között 33 563 új vállalkozás kezdte meg működését Magyarországon, ugyanebben az időszakban 14 683 vállalkozást számoltak fel. Az alakulók száma tehát 229 százaléka volt a felszámoltakénak.

Hosszabb időszakot tekintve is hasonló az arány: az elmúlt öt évben összesen 211 750 új cég lépett be a piacra, több mint kétszer annyi, mint amennyi "rolóját" lehúzatták a felszámoló bíróságok. Az elmúlt fél évtizedben évente átlagosan 42 000 új cég alakult, az utóbbi két évben azonban lassult az ütem.

Az utóbbi öt év alatt 88 585 céget iktattak ki a piacról felszámolási eljárással. Ennek az üteme is lassul: a legutóbbi 12 hónap adata az egy évvel korábbitól 21 százalékkal marad el.

Ez a folyamat átírta az egyes országrészek, települések cégszerkezetét is - jegyezték meg.

Az elmúlt évben a közép-magyarországi régió tovább erősödött. Budapest és Pest megye körzetében egy év alatt 6075 céget számoltak fel ugyan, viszont az összes új vállalkozásnak több mint a felét (18 305) ebben a körzetben jegyezték be.

Az új cégalapítások száma egyébként minden megyében meghaladta a megszűntekét, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom megyében például több mint háromszorosan. Veszprém megyében 224 céget töröltek felszámolással, eközben 734 újat alapítottak. Komárom-Esztergomban 259 felszámolt cég helyére 789 új vállalkozás lépett.

A felszámoltak és újonnan alakult cégek száma közötti legkisebb különbséget Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikája mutatja, de ezekben a megyékben is 35, illetve 32 százalékkal többen kezdtek új vállalkozásba, mint ahányan "becsukták a boltot".

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×