Elmondta: az infrastruktúrafejlesztések alapvető célja a gazdasági folyamatok kiszolgálása, az ország versenyképességét erősítő közlekedési rendszerek kiépítése. Ehhez az autópályáknak a lehető legrövidebb időn belül el kell érniük az országhatárig, a megyeszékhelyeket be kell kötni a fő közlekedési rendszerbe, és a beruházásoknak a forgalombiztonságot is növelniük kell - jegyezte meg a miniszter.

Seszták Miklós a kormány határozott törekvésének nevezte, hogy megvalósítsa az ipari rezsicsökkentést is. A nemzeti ipar versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások árának csökkentése, és ehhez olcsó energiára van szükség - mutatott rá. A hatástanulmányok várhatóan a nyáron elkészülnek, ezt követően teremtik meg a jogi lehetőségét az ipari rezsicsökkentésnek, és a tervek szerint az ősz legvégén már konkrét lépésekről is döntenek - ismertette a részleteket.

Seszták Miklós kitért arra, hogy a digitális gazdaság erősítéséhez az infokommunikáció területét továbbra is államtitkársági szinten működteti majd a tárca, az államtitkárt hamarosan megnevezik. Hangsúlyozta, hogy az infokommunikáció az egész világon az egyik legjobban fejlődő ágazat, ezért fontos a hazai szektor fejlesztése is, hiszen ez nemcsak önmagában ígéretes terület, hanem hozzájárul más iparágak fejlődéséhez is. Úgy vélte, a következő időszak egyik fontos kitörési pontjává válik az infokommunkáció, és megemlítette, Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2020-ig minden magyar háztartásban elérhető lesz a szélessávú internetkapcsolat. A kormány azonban ennek teljesítését két évvel előbbre hozta, 2018-ra tervezi - tette hozzá.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások infokommunikációs ellátottsága és digitális tudása is fejlődjön. Szeretnék elérni, hogy 2020-ra a mikro-, kis- és középvállalkozások 98 százaléka internethozzáféréssel, legalább 80 százalékuk pedig internetes jelenléttel is rendelkezzen.

Seszták Miklós kitért arra, hogy a tárcához tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok az ország legnagyobb foglalkoztatóiként vannak jelen a magyar gazdaságban. Hozzátette, mostanra ki lehet jelenteni, hogy az állami tulajdonú társaságok gazdálkodása stabil, például a MÁV-csoport konszolidált eredménye is pozitív. A HungaroControl a Koszovó feletti légtér irányításának átvételével bizonyítja, hogy állami cég is képes világszínvonalú szolgáltatást nyújtani - jelentette ki.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltáskor az állami vagyonnal való gazdálkodásban fontos szemléletváltás következett be, ami 2014 után is folytatódik. Seszták Miklós megemlítette, hogy a jövőben állami vagyongyarapodás a közművek, közműszolgáltatások területén várható, szeretnék erősíteni az állami szerepvállalást a kommunális társaságokban is. Példaként említette a Főgáz további részvényeinek megvásárlását, ami szavai szerint azért is szükséges, mert a rezsicsökkentés alapját képezi, az ellátás biztonságát növeli, a közszolgáltatás megfelelő színvonalú és megfizethető árú biztosítását garantálja.

Seszták Miklós elmondta: a nonprofit közműszolgáltatók nyílt versenyben jelennének meg a piacon, ahol a megrendelő döntheti el, honnan vásárolja a szolgáltatást. A szolgáltatók létrehozásában számítanak az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemekre, ami nem jelent államosítást, a vagyonhasznosításra kötnek majd megállapodásokat, ami meg is könnyítheti a települések gazdálkodását - hangsúlyozta.

A szaktárca vezetője fontosnak tartja, hogy az uniós források mellett - a magyar költségvetés helyzetét is figyelembe véve - legyenek hazai fejlesztési források is, a gazdaságfejlesztésben pedig hathatós változások történjenek 2014-2018 között, és ezek mind a munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést szolgálják.

Reményei szerint nyár végére az Európai Bizottság jóváhagyja a magyar operatív programokat, így az új ciklus első uniós pályázatait október környékén ki lehet majd írni a tárcához tartozó közlekedésfejlesztési (IKOP) és környezeti és energiahatékonysági (KEHOP) operatív programokban is - mondta Seszták Miklós, aki szerint fontos, hogy a közlekedésfejlesztés tervszerű, integrált módon valósuljon meg, az épületenergetikai programba pedig minél több lakóépületet be lehessen vonni.