A bizottság a paksi bővítés finanszírozására az orosz kormánnyal kötött állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetésének törvényjavaslatát tárgyalta.

Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnökének kérdésére Orbán Gábor elmondta: megfelel az alaptörvényben lefektetett adósságszabálynak a törvényjavaslat. Hozzátette, hogy az NGM számításai szerint a paksi bővítés - amelynek a finanszírozásához ez a hitelkeret rendelkezésre áll majd -, olyan ütemben keletkeztet költségeket, hogy a csökkenő adósságpálya ezzel együtt is fennmarad.

Szűcs Lajos (Fidesz), a bizottság másik alelnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés olyan beruházás, amely vagyonnövekedést hoz Magyarország számára, és "így a vagyonnövekedés és az államadósság növekedés egy egyensúlyi helyeztet fog teremteni". Úgy vélte, a paksi beruházást nem lehet összehasonlítani a Bajnai-kormány által a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól felvett hitellel, hiszen abból nem következett vagyonnövekedés.

Burány Sándor (MSZP), a bizottság elnöke erre reagálva elmondta, hogy az IMF hitel felvétele - amíg nem hívták le az egyes részleteket, addig - a készpénzvagyont és tartalékokat növelte, és a hitelnek köszönhetően erős forinttal sikerült átadni a kormányzást 2010 tavaszán; az euró például a 265-275 forint közötti sávban mozgott.

A bizottság a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 3 nem szavazata mellett döntött arról, hogy törvényjavaslat megfelel a határozati házszabálynak, és a bizottság egyhangúan megszavazta, hogy az elnök benyújtsa az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot.

A képviselők megtárgyalták az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító javaslatokat is. Ezek közül a kormánypárti képviselők igen szavazataival támogatta a testület László Tamásnak (Fidesz) a társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló javaslatát.

A javaslat szerint fejlesztési adókedvezményt olyan beruházásoknál lehetne igénybe venni, amelyeket kis- és közepes vállalkozások valósítanak meg induló beruházásként, vagy amelyeket nagyvállalkozások valósítanak meg Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban. Olyan beruházásokra is lehetne fejlesztési adókedvezményt igényelni, amelyek olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányulnak, amelyet a közép-magyarországi régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.