Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Csúszik a Csendes-óceáni Partnerség szabadkereskedelmi szerződés aláírása

Andrew Robb ausztrál kereskedelmi és befektetési miniszter szerint 2015-re tolódhat a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű regionális szabadkereskedelmi szerződés aláírása.

A miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai politikai vezetőkkel, majd útja után Canberrában egy konferencián beszélt a fejleményekről. Andrew Robb szerint a szükséges ügyek 80 százalékát már megvitatták, de a hátralevő rész a legbonyolultabb, és 2014-ben valószínűleg nem lesz elég idő mindenre.

A TPP szerződés 12 ország szabadkereskedelmi társulása lenne, köztük Ausztráliáé, az Egyesült Államoké, Japáné és Kanadáé. A tárgyalásban résztvevő országok a világ éves gazdasági termelésének 40 százalékát adják. Ha sikerül lezárni a tárgyalásokat, az Barack Obama amerikai elnök egyik legnagyobb sikere lehet második elnöki ciklusa alatt.

A szerződést elvileg már 2013-ban alá kellett volna írni, de folyamatos csúszások vannak. Most az Egyesült Államok és Japán közt akadtak meg a tárgyalások, mert mindkét ország félti saját belső piacát egyes külföldi termékektől.

Andrew Robb szerint a legtöbb leendő tag az amerikai-japán ellentétek tisztázására vár. A kellő politikai akarat megléte esetén viszonylag hamar rendeződhetnek a dolgok. A miniszter szerint valószínűleg 2015 első felében, még az elnökválasztási kampány beindulása előtt lesz meg a politikai lehetőség Amerikában a szerződés megkötésére.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×